Okos, nagyon fiatal, gyönyörű lány járt nálam a minap, hogy ő újságíró szeretne lenni, holott mást végez az egyetemen, és nálunk szeretné megtanulni, hogyan legyen az. Elmondtam neki, hogyan. Soha többé nem jelentkezett, ahogy az elmúlt években nagyon sokan nem. De nem is ez a lényeg, nyilván ijesztő vagyok a konkrét elképzeléseimmel, ezért tűnnek el. Érdekesebb, miért akar egy mai húszéves printes újságíró lenni?
A húszéves nem is olvas újságot! Legalábbis a mobilabb nagyvárosi típus nem. Nem temetem az írott sajtót, félre ne értsen senki. Jó üzlet a mai napig a lapkészítés, de a közönség minimum harminc pluszos. Hál' istennek, akár még negyven évig is eltarthat az írott sajtó, de hiszem, hogy már nem nevelődik ki a következő generáció, amelyik lapokból tájékozódik.
De akkor honnan? Hát ez az, nekem fogalmam sincs. A mai nagyon fiatalok az interneten sem a tartalomszolgáltatókat keresik. nem olvasnak órákig Indexet, pláne nem nolt, vagy hvg online-t. Hanem spontán, informálisan terjesztik a híreket egymás közt. És ez egy nagy kincs, ugyanakkor hatalmas titok, hogyan lehetne ebből pénzt csinálni? Miért kellene? Mert sajnos, ami üzletileg nem kiaknázható, az meghal. A pénz olyan, mint a vérkeringés, anélkül elhalnak a szervek.
Miért írom ezt le? Mert ha lenne egy húszéves gyerekem, aki újságíró akar lenni, a következőt javasolnám neki: ne menjen újságíró iskolába, mert annyi régi típusú firkász, amennyi a mai írott sajtó igényeit kiszolgálja, bőven van. Inkább üljön otthon, és gondolkozzon. Nagyon erősen. Nem azért, hogy előálljon egy Facebbook típusú garázscéggel. Csak találja ki valahogy, szagolja ki, hogy fog ez az egész tíz év múlva kinézni.
Mert még senki nem találta ki, hogy a netfüggő, ugyanakkor információéhes fiatalok érdeklődését hogyan kösse le, és hogy ebből hogyan lehet pénz csinálni. Ezen kéne inkább gondolkozni, nem azon, hogyan tanuljanak egy letűnt műfajt.
Az a baj, hogy szegény lány nem is értette, mit akarok mondani. Nem jó. Az én generációm már nem fog a jövő sajtójához érdemben hozzászagolni. A fiatalok meg mintha képtelenek lennének a régi típusú formáktól eltávolodni, hiába nem is használják már maguk ezeket.
Egyébként nem nagy okosságok ezek, de azt valaki magyarázza meg nekem, hogy miért akar ma egy húszéves hagyományos újságíró lenni?