Évek óta elég autista viszonyban vagyok a nappal. Egész évben zéró, aztán egy hétig a tengernél napozás. Eléggé rettegek a nap okozta ráncoktól. Három napimádó közeli ismerősöm van, kettő rengeteg felszíni ránccal, a harmadik nem annyira, de ő tele van öregségi folttal tőle, hát köszi.
De jól áll ha barna vagyok.
És a legújabb verziók szerint megöljük magunkat a naphiánnyal:
http://chezdubarry.blog.hu/2012/03/21/a_d_vitamin_botrany
Azt egyedül is észrevettem, hogy bizonyos kiütésekre, bőrproblémákra nagyon jó a nap, a D vitamin hiányt nem érzékelem, de elhiszem. A napvédőt az én bőröm nem bírja, kiütést okoz, büdös, nem lehet egyenletesen felkenni. Mindig úgy éreztem, a napvédő ördögtől való.
Szóval akkor nap vagy nem nap? Most mi legyen?
A mértékkel szót gyűlölöm. Egyáltalán nem illik a személyiségemhez. Aki mértékkel él, az nem ír blogot, boldogan nézi, hogy megöregszik, és tuti nem ken hyperolt a fogára, nem eszik korlátozottan. Tehát feketén-fehéren el kell döntenem, hogy nap vagy nem nap.
Egyesek szerint létezik belső napvédelem.
Lényege, hogy gyulladásgátló ételeket eszünk és bizonyos étrend kiegészítőkkel készítjük fel magunkat a napra.
Az evés alapja: sok hal bogyó és klorofilos zöldség plusz béta karotin. Semmi finomított élelmiszer, étolaj, margarin! Tehát a Perricone http://chezdubarry.blog.hu/tags/perricone
vagy nyers diéta a megfelelő a bőrnek, esetleg a Gaps. A Paleo is jobb, mint a normál nyugati, de ki kell egészíteni nyers zöldekkel.
Étrend kiegészítő: minden, ami a bőrre kell. Csukamájolaj, hialuronsav, msm, béta karotin, zselatin, C vitamin (sok).
Egyelőre a szokásos penészvirág üzemmódban vagyok, de felkészítem magam, aztán megyek a napra.
