A testi és az agyi nárcisztikus

 2014.03.18. 12:01

Lényegében az aktív, vállalt nárcisztikusoknak két alapvető fajtája van. A testi és az agyi. Mindkettő grandiózus, hatalmat, hírnevet, pénzt és imádatot akar, de a testi főként azért, hogy a testét szolgálhassa, az agyi pedig magáért a nagyságért.

A testi nárcisztikus imádja a testét. Még ha nem is nagyon jók az adottságai, akkor is rendszeresen karban tartja magát, edz, napozik, ápolja a haját, bőrét, retteg az öregedéstől, megpróbálja megőrizni fiatalságát ameddig csak lehet, és imádja a szexet. Mindent annak rendel alá, hogy szexuális vágyait sokszor poligámiában kielégíthesse. Számára a partner egyszerű tárgy, akinek az az egyetlen feladata, hogy az ő egóját feltöltse azzal, hogy odaadja magát. A nárcisztikussal a szex igazi guminő feeling, mivel érzelmek nincsenek benne, esetleg a kapcsolat elején még eljátszódnak ezek, de a nárcisztikusnak nincs energiája ezt a látszatot örökre fenntartani. A szomatikus nárcisztikus gyakran perverz, hűtlen, szívtelen és mindig nagyon önző. Mégha nem is hajlamos nagy kilengésekre (orgiák, sokkal fiatalabb partnerek, szado-mazo, egyebek), akkor sem tudja partnerét egyenrangú félként kezelni, hanem tárgyiasítja, használja. Amikor a használat ténye veszélyben forog, akkor rövid időre eljátssza az érzelmeket, vagy ha ez sem működik, könnyedén odébb áll. A szomatikus nárcisztikusnak nem lehet nemet mondani, hiszen a másik igényei, vágyai nem számítanak. Iszonyatos rohamokkal reagál bármilyen elutasításra. Partnere minden energiáját leszívja ezzel a tárgyiasítással. A szomatikus nárcisztikus hatalmas sikereket érhet el a testével (sport, modellkarrier, tánc), de igazából ez kevésbé izgatja, mint a szexuális kielégülések halmozása.

Az agyi nárcisztikus számára a test, a szexualitás alsóbb rendű, gusztustalan. Az agyi nárcisztikus az elméjével kíván nagyra törni. Napóleonról is leírták, hogy pocsék szerető volt, nem is nagyon érdekelte a dolog. Az agyi nárcisztikus egész rövid időszakokra, amikor összeomlik körülötte minden (elhagyja partnere, sikertelen a munkájában, egyedül marad, rajongók nélkül) hajlamos szomatikus nárcisztikussá válni, foglalkozni a testével, hogy valamiféle nárcisztikus élvezetet nyerjen a szexualitáson keresztül, de amint új állandó partnert talál és elkezdenek jönni a sikerek más területen, újra visszavonul a szextől. Számára az egész csak arról szól, hogy megtartsa partnerét, ezért nagyon ritkán hajlandó belemenni, de saját testét teljesen elfojtja, csak zavaró tényezőként tekint rá a hatalom vagy a világsiker felé vezető úton. A cerebrális nárcisztikus ezért meglepő módon hajlamos hűséges lenni évtizedekig, de ennek a hűségnek ára van, a partnertől a teljes alárendeltséget követeli meg, és saját vágyainak teljes elfojtását. A partner semmiféle figyelmet, szeretetet és megbecsülést nem kap a nyugodt időszakokban, csak akkor, ha a nárcisztikus attól tart, hogy elhagyják. Persze mindez nincs kimondva, mindenféle manipulatív eszközökkel lehet ilyen status quót fenntartani, a legalapvetőbb eszköz a másik önértékelésének teljes aláásása, ami annál könnyebben kivitelezhető, minél sikeresebb a nárcisztikus az életben: én híres művész vagyok, te egy senki, örülj, ha velem lehetsz, mást ne is kérj ezen felül.

Az érzelmek, empátia teljes hiánya, a külvilág felé pozitív arc felmutatása, a tárgyiasítás és a manipuláció (aktív és passzív agresszió: sértődés, alázás, nem szólok hozzád, minden a te hibád, azért nem vagyok boldog, azért nem működik a kapcsolat). mindkét típusra jellemző. A testi nárcisztikusnál is előfordul, hogy a szex helyett a grandiózus terveket éli meg egy időre (nem jön össze valamiért a hódítások sora, elkezd őrülten dolgozni a karrierjén), de nála is ez csak epizód-jellegű, és ha visszaáll a rend: eleget tud hódítani és szexelni, akkor arra koncentrál első sorban. És persze mindkét típus nagyon csábító és sármos tud lenni, de csak a kapcsolat elején. Később nem tesz energiát a másikba, csak amikor fél, elveszti. Mindkét típus könnyen odébbáll, ha olyan partnert talál, akitől többet kaphat, mint az előzőtől.

A bejegyzés trackback címe:

https://chezdubarry.blog.hu/api/trackback/id/tr85867475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thor vagyok 2014.03.21. 15:53:30

@sorskonyves: Erre azt tudnám mondani, mint Zsuzsa a Vadkanapóban: Dühödj fel! :)

Holle anyó 2014.03.21. 17:58:38

@mici˙: Nyilván ez is az intelligencia szintjétől függ.
Jobb körökben azért nem szokás.
A mi válásunk után a rokonok, ismerősök tartották velünk a kapcsolatot tovább. Sőt, én is jó kapcsolatban vagyok az exférjemmel és a feleségével, meg a családjával (anyósék, sógornő, stb.) is. Hiszen közös gyerekeink vannak.

Holle anyó 2014.03.21. 18:06:32

@sorskonyves: És annak mennyiben van jelentősége, hogy kin keresztül ismerek meg valakit? Klubtagságihoz van kötve a kapcsolat?
Szerintem te inkább kifogásokat keresel.
Azt pedig magam részéről leszarnám, aki a "választó" kategóriába tartozik. Még akkor is, ha engem választana.
Mert nincs joga két ember magánügyében állást foglalni.Mindkét fél az ismerőse/barátja/kollégája stb., mindkét féllel ugyanúgy kell tartania a kapcsolatot, mint addig, amíg együtt voltak.
Nyilván van egy rakat ember, akit a vámpír ismert meg rajtad keresztül. Te sem várhatod el a saját térfeledről származó ismerősöktől, hogy ne álljanak szóba a vámpírral csak azért, mert te szakítottál vele, hiszen az bunkóság lenne.

Nem is értem, hogy EZ miért szempont????

PiTyPaNg 2014.03.21. 18:09:16

Igen, az enyém alapvetően testi típus volt, de mégsem mondanám azt, hogy csak a trófea kell neki. Illetve elképzelhető, hogy az is kell, de sztem ezt megoldja a kapcsolat mellett. Az, hogy akár naponta más ágyában van, nem elégíti ki hosszú távon, kell aki nap mint nap szolgálja, kielégíti minden téren és amikor úgy adódik, hát nem hagyja ki nyilván az alkalmat. Ha csak trófea kéne, nem küszködne, hogy visszaszerezzen. Én is mindent megcsináltam otthon, ő kb semmit, mondván neki dolgoznia kell (én is dolgoztam emellett, nem is keveset, ő viszont otthon dolgozott, gép előtt). Szóval kéne neki a házicseléd, meg a mindennapi betevő szex. Mellette attól még gyűjtheti ő a trófeákat, hát nem gond az. De szerintem valahol tudják ezek az emberek, hogy nem könnyen találnak gyönyörű, okos, fiatal, az egész életét hátrahagyó, szolgálatkész és rajongó hölgyet, aki hosszú távon elviseli majd. Az én exemnek is számtalan pár hónapos, féléves kapcsolata volt, egyedül egy csaj volt vele kb 7 évig, aki azóta is nyögi a közösen felvett hiteleket, fűvel-fával csalta, de bűntudatot sosem érzett. Barátaitól hallottam, hogy nagyon jellemző volt, hogy előttük "szexualizálta" az aktuális partnert, mondjuk nálam is próbált ilyesmit, de én hamar leszereltem. Én már elmondtam neki mindent, amit az elmúlt időkben olvastam a témában, mondtam, hogy nem fogok visszamenni, de továbbra is teper (gondolom új áldozat után is kutat, csak még nem jött össze-a nők zöme menekül tőle, nekik van eszük, hiába jóképű). Lassan talán felhagy vele, nem erőszakos vagy zsaroló, most bűbájosan viselkedik, de mondtam neki, hogy kár a gőzért, nem dőlök be egy nárcisztikus hazugságainak.

Holle anyó 2014.03.21. 18:21:33

@Holle anyó: J! Fontos. Ne sértődj meg azon, hogy azt írtam "szerintem te inkább kifogásokat keresel", mert ez természetes. Az elején és is kifogásokat kerestem, mert NEM MERTEM LÉPNI.

Holle anyó 2014.03.21. 18:24:27

@PiTyPaNg: Ügyes vagy, okos vagy. :)

Thor vagyok 2014.03.21. 18:32:35

@sorskonyves: Sajna muszaj neha rosszkislanynak lenni, mindenkinek nem felelhetsz meg. Az ezen valo igyekves pedig egyenes ut a rakhoz.
Jut eszembe: a hajad hogy van?

PiTyPaNg 2014.03.21. 18:34:55

:) köszönöm. Nem volt könnyű, én is többször nekifutottam, volt hogy pár óra alatt lyukat beszélt a hasamba és visszamentem, de már nem segített kipakolni, nem ölelt át, hogy dejó, hogy észhez tértem, helyette fellengzősen közlekedett, alig nézett rám. Már akkor bántam, hogy visszamentem, de nem volt erőm ismét elindulni, így pár hét kellett, hogy újra felszívjam magam és holnap lesz 3 hete, hogy a helyemen vagyok :) Előtte is többször összepakoltam, sokszor segített is, meg hajigálta ki a cuccaimat a szekrényből, de mielőtt pont indulhattam volna, mindig megállított, gondoljam át, majd sírt stb. Hónapokig mentek ezek. Nem szabad bedőlni, mind mind manipuláció. Amúgy érdekes, mert én is olvastam a Lélek meggyilkolásának száz módja című könyvet, és valóban igaz, hogy a negatív energiák mennyire rombolnak az egyén környezetében. Szinte minden családtagja beteg, az állatok (kutya, macska) úgy hullanak mint a legyek, betegek lesznek idő előtt. Nekem Karácsonykor volt olyan hasfájásom, hogy sürgősségin kötöttem ki lázasan, ez is tipikus tünet az áldozatoknál, persze én tehettem róla, mert "sok szart" eszem, azért van mert pogácsát ettem reggel, nem azt amit ő javasolt. Én már akkor tudtam, hogy ő betegít meg, onnantól készültem a lelépésre, minden héten kísérletet tettem, de utoljára már nem kerekedett felül, nem hatott meg a szép szó, a sírás, semmi. Nálunk is vannak közös barátok, akikkel beszélek is, ők is tudják mi a helyzet, nagyon meglepődtem, mennyire igazat adnak nekem. Nem szabad amiatt benne maradni, hogy mi lesz a barátokkal. Sok esetben csak nem akarják kinyitni a szájukat, mert kerülik a konfrontációt ők is...Ellenem senki nincsen a környezetéből, de ha így is lenne, az se érdekel, a saját boldogságom az első, na ennyi egoizmus kell, különben belehalsz szép lassan.

mici˙ 2014.03.21. 20:20:52

@Holle anyó: szerintem 30 évesen ez másképp megy. ha nem csúnya a szakítás akkor nem térfélválasztás van, de csak egy darabig lehet arra figyelni, hogy egyszer jucival, egyszer józsival találkozzunk. nincs ebben semmi szándékosság vagy gonoszság.

mici˙ 2014.03.21. 20:21:58

és nem kell ehhez egy nárcival szakítani. minden szakítás ilyen, ez nem érv a maradás mellett

Holle anyó 2014.03.21. 21:33:39

@mici˙: Tényleg nem érv, de szokni kell előbb a gondolatot, hogy basszus, hát én tulajdonképpen azt csinálok, amit akarok! Ha akarom, akkor most felállok, kimegyek az ajtón és soha többet a maszatos életben nem jövök vissza...
És ezt akarom.

Lilienfeld 2014.03.22. 15:53:30

@DuBarry: Te láttad a Liberace-sztorit Michael Douglassal (Túl a csillogáson)?

Lilienfeld 2014.03.22. 20:50:36

A főhőst nárcisztikusnak mondják:
recklamal.blog.hu/2013/09/22/al-arc
prae.hu/prae/articles_ny.php?aid=6571
A nagy amerikai mítosz újabb és legújabb hősei már hidegen hagynak, de a blogod miatt ez felkeltette az érdeklődésemet. És nagyon szívesen olvasnám a véleményedet a filmről magáról is, de még inkább, a jelenség ábrázolásának a hiteles/nem hiteles voltáról. Meg hogy a Scott gyerektől lehet-e tanulni megküzdési-menekülési stratégiát.

sorskonyves 2014.03.23. 08:17:31

@Lilienfeld: hála neked, több ajánlót, kritikát is elolvastam, bár a filmet még nem láttam. volt olyan írás, amit többször félbe, negyedbe kellett hagynom: ha az én életemből valaki filmet csinálna, mindenkinek egyértelmű lenne, hogy ez az egész a birtoklásról, a figyelem, az energia kicsikarásáról, a kétségbeesett kapaszkodásról és a leghidegebb eltaszításról szól? mert így kívülről, leírva, megfilmesítve olyan egyértelmű minden. a filmet ugye egyelőre nem láttam, de mintha csak a kulisszák lennének mások, ugyanazok a stációk, ugyanazok a beteg kötelékek... és nincs happy end. köszönöm, hogy szóba hoztad, én is rávetem magam

sorskonyves 2014.03.23. 08:18:09

Dorian Greyt is nárcisztikusnak mondják

Dalidad 2014.03.23. 10:41:50

@sorskonyves:tegyük fel, hogy holnap szabit veszel ki, összecsomagolsz, írsz pár sort, és albérletbe költözöl. Tegyük fel, hogy úgy érzed, az összes közös barát, ismerős és kolléga az ő pártjára áll. Ott állsz tehát 30 évesen, (gondolom) gyerek és gondozandó szülő nélkül, elvileg szabadon.. Állásod van, el tudod tartani magad. hogyan éreznéd magad ebben a helyzetben?? Ez mitől lenne rémisztőbb állapot, mint a mai nap a pároddal? (mert ha nem lenne rémisztőbb, már léptél volna)

Holle anyó 2014.03.23. 11:36:46

@Dalidad: Még hárító fázisban van. Csak az a probléma, hogy 30 évesen már nem nagyon ér rá tökölni, meg könyveket olvasgatni (minek???), mert ebből a dologból még fel kell majd épülni és egy új kapcsolatot is ki kell alakítani. Az idő pedig csak megy és megy, egyre gyorsabban. :(

PiTyPaNg 2014.03.23. 11:56:22

@Holle anyó: ez így van, csak az ember abba nem gondol bele, hogy ha benne marad, pláne fecsérli az idejét, ugyanis ez jobb nem lesz. Benne marad mondjuk, azért mert már 30éves, és kezdheti előlről...de mondjuk eltelik még 5-10 vagy még több év, és utána ugyanúgy egyedül lesz, és még nehezebb lesz kijönnie ebből. Most, 30 évesen mondjuk befejezi, kb fél-1év alatt regenerálódik és 31 évesen előtte a lehetőség, hogy boldog legyen és a családalapításról sem késett le, manapság úgysem divat 30 alatt szülni. De egy ilyen helyzetben mondjuk gyermeket vállalni...nincs mire várni sajnos, abba kell hagyni, lelkileg rendbejönni, akár támogatást kérni ehhez, de minél előbb kezdi, annál hamarabb nyílik lehetősége a boldog életre. Ennyi erővel én is maradhattam volna benne, én sem vagyok távol a 30tól. Jól is néznénk ki, hogy maradok, mert hátha jobb lesz, aztán majd 35-40 éves leszek, amikor gondolja a nárci, hogy na ezt kifacsartam, jöhet a következő. Pont le fogja szarni, hogy mi van veled, na akkor aztán tényleg semminek érezheti magát az áldozat. Ha ő lép ki, még ha nehéz is, ott van az önbecsülése, ami így megmaradhat, és erőt tud adni az, hogy nehézségek és lelki gyötrelmek árán is, de megtettem a lépést.

sorskonyves 2014.03.23. 12:05:15

@Dalidad: gondozandó szülő nincs, testvér van

Holle anyó 2014.03.23. 12:49:16

@sorskonyves: És a testvéredet a nárci háztartásában gondozod? Vagy miért nem szabad lelépned?
Mennyiben függ a testvéred gondozása a nárcidtól???? Segít anyagilag? Vagy fizikailag?

sorskonyves 2014.03.23. 18:13:10

@Holle anyó: nem, nem segít se neki, se nekem, semmilyen formában sem. Mikor legutóbb elköltöztem, megfenyegetett, hogy tönkretesz. Állami cégnél dolgozom, nálunk ha kiderül az a dolog, azonnal elhajtanak. Több részletet ezzel kapcsolatban nem tudok mondani. Új munkahelyet találni az én szakmámban meg mostanság úgy általában nem könnyű, ezért féltem a testvéremet. Ő a nagymamánkkal él egyébként, külön háztartásban.

Dalidad 2014.03.23. 18:40:12

@sorskonyves: mi értesz azon, hogy ha kiderül a dolog?

Holle anyó 2014.03.23. 19:03:56

@Dalidad: Van egy "kis titok", aminek nem szabad kiderülnie.
De én innen kiszállok, mert ez itt így kezd szürreálissá válni (vagy csak simán hülyének néznek) és segíteni úgysem tudok, csak felbaszom az agyamat.
Részemről hanyagolom már zt a témát. Ezt innentől kezdve nem tudom komolyan venni többé.

Holle anyó 2014.03.23. 19:07:58

Ha és amennyiben valóban zsarolják sorskonyvest, akkor itt már régen nem a nárcisztikus kapcsolat problémájáról van szó, hanem arról, hogy valamit törvényellenes dolgot csinált (közszolgálatból másért nem rúgnak ki). Ez ellen pedig akkor sincs orvosság, ha nem nárcisztikus a partner.

arisztotela 2014.03.23. 19:41:33

szálljatok le róla, ez már a magánügye

sorskonyves 2014.03.23. 19:51:58

törvényellenes? nem törvény, csak prüdériaellenes. és másért is kiteszik a szűrödet, nem csak jogsértésért. nem tudom Holle anyó hogyan írhattad le ezeket a sorokat, fogalmad sincs pl. az alkalmazásom kereteiről stb.

@Dalidad: meleg vagyok.

sorskonyves 2014.03.23. 19:52:51

@DuBarry: köszi és elnézést a blogod teleokádásáért. nehezen találom meg az arányokat.

arisztotela 2014.03.23. 19:59:43

@sorskonyves: ne viccelj, arra van, csak együttérzek, mert tudom milyen szar neked: muszáj beszélni róla, de senki sem érti. Sem azt, mi a bajod, se aazt, miért maradsz. Na én értem, nem is adok tanácsot:))).

Lilienfeld 2014.03.23. 20:18:02

@Holle anyó: spec. az én tapasztalatom is az, h egy csúnya nézésért lapátra kerülhetsz. Az elmúlt években bérelszámolótól az iskolaigazgatóig, titkárnőtől az egyetemi docensig reszket mindenki, mint a nyárfalevél HA van két önálló gondolata. Mert ha gondolsz valamit, az lehet, h eltér mások gondolataitól = konfliktus. A munkáltatók pedig vadásznak a kirúgási indokokra. Ahogy az állam vonul vissza egyre az országfenntartói szerepeiből (és csoportosítja át a forrásokat a repi-demo kiadásokra), úgy annál jobb, minél kevesebb ember kell. Az osztályon 12 nővér van? Nyomorgassuk csak meg őket, hátha felmond három; elmegy az osztály 9 nővérrel is. Ja, kicsit többen halnak meg? Ez pont nem érdekli polgármester asszonyt, az államtitkár urat, de még a kórházigazgatót se. Uez az oktatástól a vízügyig, a bíróságtól a rendőrségig minden szinten. A szakmai hozzáértés nem számít, a kiváló életpálya se véd meg, nem érdekel senkit. Csak a teljesen birkáknak, meg a felfelé nyal-lefele rúg típusú agresszoroknak terem babér. Aki meg lelkiismeretesen akarja ellátni a feladatát, és netán törődik a beteggel, diákkal, ügyféllel meg a szakmai szabályozókkal és a törvényekkel, azok belebetegszenek a dupla-tripla terhelésbe.

Most én is elnézést kérek a durva OFFért, de ez, h "valamit törvényellenes dolgot csinált (közszolgálatból másért nem rúgnak ki)" olyan mélységesen igazságtalan volt sorskönyvessel, meg az egész közszférával szemben is, h nem tudtam türtőztetni magam.

Holle anyó 2014.03.23. 20:28:51

@DuBarry: Bocs, ne haragudj, de a beírásom épp azt a célt szolgálta, hogy kiugrasszam a nyulat a bokorból. Tessék tudomásul venni, hogy én jóindulatú ember vagyok, SOHA NEM akarok ártani senkinek és mindig mindenkinek segíteni akarok.
Sejtettem, hogy vaami ilyesmi van a dolog mögött.

Az pedig nem gond, hogy meleg. Váljék egészségére. Csakhogy ez egyben azt is jelenti, hogy EZT ma már rosszindulattal nem lehet "szétkürtölni" és EZÉRT nem is lehet őt kirúgni, vagy ha megteszik, akkor jó eséllyel lehet munkaügyi pert nyerni.

Holle anyó 2014.03.23. 20:34:04

@sorskonyves: Úgy írhattam le, hogy segíteni akarok. Csak persze ez itt, egy blogon, írásban nem feltétlenül jön át neked. És soha nem bántok senkit.
Nekem meleg a legjobb barátnőm (nem most, amikor divat a téma, hanem 1985 óta).
A nárcid is meleg?
A te ügyeddel az a problémám, hogy az intoleráns társadalmi környezet miatt egy meleg sokkal több elfojtott stresszt visel, mint egy hetero és már heteroként sem könnyű az élet.

Jó lenne, ha tudnánk neked segíteni.

Holle anyó 2014.03.23. 20:38:44

@Lilienfeld: Én is a közszférában dolgozom, kormánytisztviselő vagyok, de bíró is voltam.
Mit gondolsz, én mi a túrótól híztam almára 90 kilóig? Pacalpörkölttől?

arisztotela 2014.03.23. 20:51:56

@Holle anyó: tudom, hogy jóindulatú vagy, csak nem tudtam, szólni akar-e, hogy meleg

sorskonyves 2014.03.23. 20:58:32

@Holle anyó: ez itt Magyarország. A szerződésemről pedig nem sokat beszéltem, nem véletlenül. Nem vagyok közalkalmazott, kormánytisztviselő, az államnak dolgozó cégnél tevékenykedem. Egy olyan helyen, ahol egy asszimetrikus frizurára is ferde szemmel néznek. Megmondanád, milyen nyulat akartál kiugrasztani? Itt a blogon nem titok, hogy meleg vagyok, viszont az ízlésemmel finoman szólva is ellentetes, hogy ezt állandóan leírjam, ezért céloztam rá. Egyszerűbb lett volna megkérdezned, semmint valamilyen törvénytelen magatartásra utalni.

A párom is meleg, természetesen. Segíteni nem tudtok, az, hogy ideírhattam, így nagyjából kifésülhettem a gondolataimat, már szuper. Hidd el, nekem is van józan eszem, igyekszik is tenni a dolgát, de mintha horog lenne a számban, hiába próbálok elúszni a nárcisztikusomtól, ő fáraszt egy kicsit, aztán könnyedén visszahúz.
Megyek szakemberhez, az idézett könyvet odaadtam a legjobb barátomnak, csak hogy tudja, miről beszélek. Összeírom, illetve elkezdtem összeírni a bántásait, minden olyan helyzetet, amelyben érzelmileg éhes maradtam. Leirtam, miben hasonlít ő és a gyűlölt-szeretett nárcisztikus nagyanyám, aki megnyomorított. Döbbenetes, ugyanazért kuncsorgok, ugyanúgy lepattanok, ugyanúgy szétvet a düh, pedig eltelt legalább 20-25 év...
Én is befejezem a szennyes teregetést, mindenkinek köszönet!

Holle anyó 2014.03.23. 21:42:33

@DuBarry: Én meg tudtam, hogy meleg, de nem én akartam felhozni.
Most visszafordult oda, hogy "elég is az, ha itt kibeszélhette".... Tudjuk, hogy nem elég.
Tudjuk, hogy egy meleg nem fog olyat "kipakolni", hogy a párja meleg. Mert akkor róla is kiderül, hogy az, ha pedig eddig nyílt meleg kapcsolatban éltek, akkor azt már úgyis tudja mindenki, legfeljebb nem beszél róla.

Holle anyó 2014.03.23. 21:47:31

@sorskonyves: Azt a nyulat akartam kiugrasztani, hogy azzal ámítod magad, hogy a melegséged titka miatt zsarolható vagy.
Az olyan cégnél, ahol háklisak a melegségre, nyugodt lehetsz, hogy már tudnak róla.
Azt pedig tapasztalatból tudom, hogy az ilyen helyeken nem a melegséggel van a probéma, hanem azzal, ha titkolod (ti. nemzetbiztonsági kockázat a zsarolhatóság), vagy ha kérkedsz vele.

Béke!

Dalidad 2014.03.23. 22:00:57

@sorskonyves: én olvasom a blogot, és én sem tudtam, hogy meleg vagy. Csak egy utolsó kérdés, aztán lekattanok a témáról: ha jól emlékszem, azt írtad, hogy valahogy kapcsolódik a munkátok, namost ha rólad elterjeszti, hogy meleg vagy, akkor nemhogy saját magáról is eltrejeszti?? Neki nem lesz ez kockázatos? Úgy általában pedig kérdezném mindenkitől: hogyan lehet felnőtt korban önbecsülésre és valós érzelmi biztonságra szert tenni, ha az ember nem hozott otthonról? Honnan vegye valaki az erőt a változtatáshoz, mibe kapszkodjon, hogyan húzza ki magát a gödörből?

sorskonyves 2014.03.23. 22:14:26

@Dalidad: ő független cégnél dolgozik, felvállalta.

Holle anyó 2014.03.23. 22:44:39

@sorskonyves: Ő felvállalta, te vele élsz, ezt mások is tudják,nem csak a barátok, hanem a szakmabeliek is. Akkor miért gondolod, hogy ez a munkahelyeden bárki számára újdonság lesz?
Nekem volt egy meleg kolléganőm, aki a párját "tesinek" nevezte, beadta nekünk, hogy unokatestvérek, azért laknak együtt.
Mindenki tudta, hogy melegek, de nem beszéltünk róla, mert ő nem akarta.
A párod ereje abban is áll, hogy felvállalta, te meg emészted magad az un. "titkoddal".
Ebbe bele fogsz betegedni.
De én itt be is fejeztem, már túlmentünk az ésszerűség határain.

Holle anyó 2014.03.23. 22:56:22

@Lilienfeld: Miért kellene többet tudnunk a körülményekről?
Tök mindegy, hogy milyenek a körülmények, a "titoktól" való rettegésben és az energia-elszívásban nem lehet élni.
Egy életünk van és azt magunknak kell megoldanunk.

Holle anyó 2014.03.23. 23:02:39

Én is rettegtem attól, hogy utcára kerülök a gyerekekkel.
De az lett a vége, hogy a férjem ment el és azóta már azt a lakást is a gyerekeknek ajándékoztattam vele, amiben lakik. Ez volt az én személyes elégtételem.
Egyébként az elnyomott helyzetemben egyszerűen nem mértem fel reálisan a lehetőségeimet.

arisztotela 2014.03.24. 11:57:33

Szerintem nem dolgotok Sorskönyves feje fölött társalogni a lelkéről, úgyhogy kitörlöm ezeket a kommenteket.

Holle anyó 2014.03.24. 12:12:27

@DuBarry: Köszi, teljesen jogos.
Mindig elkap a hév, ha segítenék, de nem tudok. :(

mici˙ 2014.03.24. 13:07:04

@DuBarry: írnál arról is, hogy milyen szülő a nárcisztikus? azt többször leírtad már, hogy szülőként végzi a legnagyobb rombolást, de milyenek mellette a gyerek hétköznapjai? tudja egyáltalán szeretni a gyerekét? miért akar egyáltalán?

Holle anyó 2014.03.24. 16:14:07

@mici˙: Na, az a post 18 piroskarikás horror lesz.

:)

arisztotela 2014.03.24. 16:19:09

@mici˙: erre még nem vagyok kész:))). A nárc partner kivesézése már megy, de a szülő még nagyon fáj.

Thor vagyok 2014.03.24. 17:20:27

@DuBarry: Ezek szerint tényleg rosszabb.
És miféle szülő kell ahhoz hogy valaki nárci legyen? Nekem sokszor úgy tűnik, hogy elég egy átlagos fiús anyának lenni hozzá, aki nem bír magához térni többet a gyönyörűségtől, hogy a teremtés koronáját szülte a földre, és a fiát születésétől fogva úgy is kezeli.
Ismeritek a "csakazolvassa" blogot?

mici˙ 2014.03.24. 18:57:57

@DuBarry: értem. ne haragudj, azt hittem, hogy „csak” a férjedet figyelhetted meg ilyen minőségében, nem sajátodat.

Holle anyó 2014.03.24. 21:42:32

Nárcinak lehet nárci a gyereke?

Nekem volt szerencsém végignézni, ahogyan az anyósom a szó szoros értelmében elemésztette a gyerekeit a "szeretetével".
A sógornőmet rábeszélte az abortuszra 24 évesen (hiszen előtte még az élet), sosem lett gyereke, meg férje sem, mert ezek után a gyerek apja sürgősen lelépett.

Azt hittem, ilyen csak regényben történhet meg. :(

arisztotela 2014.03.24. 22:51:02

@Holle anyó: igen. A nárcisztikus szülő különféleképpen bánik a gyerekeivel, van amelyik nárcisztikus lesz, van amelyik nem.

arisztotela 2014.03.24. 22:54:35

@Thor vagyok: nem tudom, anyúsom abszolút nem az, apósom textbook, sógornőm is, apósom összes testvére, anyósoméi nem, azok tök normálisak. Van egy olyan érzésem, hogy van benne egy erős genetikus faktor, bár pl. nagyanyám, nagyapám nem voltak, anyám sztem az (inverz), és a tesói sem voltak igazán nárcisztikusak )pici beütés volt, de nem full blown), egyik testvérem, és én sem. Igaz, a tesóim partnerei sem. Néha úgy tűnhet, szerintem mindenki az, pedig korántsem.

Stangli 2014.03.25. 09:18:20

A nárci a gyerekit is kihasználja ugyanúgy ahogy a partnereit. Volt szerencsém az exemet megfigyelni hogyan viselkedik a három előző házasságából hozott és a mi gyerekünkkel.
A fiával addig normális volt, amíg nem tekintett rá vetélytársként. Kamasz korától csak a pocskondiázás, lelki terror ment, majd elszerette a barátnőjét azóta ő a mostoha anyu egy évvel idősebb a fiánál. A fiáé minden kerti munka, iskola után beül a teherautóba és dolgozik apának. A lánya háztartást vezet. Őket azért vette magukhoz, mert a nevükön volt lekötve pénz, így hozzájutott. A kisebből nem volt haszon, az maradt az anyjuknál. Ő egyébként is abban nőtt fel, hogy nem az ő lánya, mert nem hasonlított rá.
A mi gyerekünket a válás után próbálta átcsábítani, de csak hogy én alám tegyen, mert nem tud belőle hasznot húzni. Ez az én gyerekem szerencséje. Persze a mézes madzagot húzgálja előtte, de valójában le sem tojja.

sorskonyves 2014.03.25. 10:16:10

Az én nagyanyám igazi pozőr: az ő szerepe a szegény, önfeláldozó anya, nagyanya. Nem tudok róla még írni sem, a pszichoterápiám ott szakadt meg, mikor rájöttem, sohasem szeretett és ez nem fog változni. Kellék a gyerek, a mérhetetlen önzőségben, felelőtlenségben nem számítanak egy kiszolgáltatott kisember érdekei. Gondolom a gyerek sorsa attól is függ, hogy a nárci szülő mellett egy karakán partner van, mint pl. amilyennek DB tűnik vagy egy passzív, szenvedő, aki beletörődött a tragikus forgatókönyvbe (vagy észre se vette).
Ha a nárci nem képes szeretni, nem képes beleélni magát a gyerek helyzetébe, akkor a gyerek önmagához való viszonya sérül, nem? Mert önmagunk szeretetét az első, szenzitiv életszakaszban az anyánktól "tanuljuk", tulajdonképpen belsővé tesszük, nem?

arisztotela 2014.03.25. 11:48:22

@Stangli: ezt most nem értem, nem ő akart folyton visszamenni hozzád?:)
Egyébként így, amíg kicsi a gyerek (főleg az azonos nemű), addig eljátszogat vele, de az első önállósodási kísérletnél kitör a kíméletlen bántalmazó háború.

arisztotela 2014.03.25. 11:50:45

@sorskonyves: igen, asz számíthat, ha a másik szülő kiegyensúlyozza a dolgokat némileg (nálam az nem is volt!)
Nem a szeretetlenség a nárcisztikusok legpusztítóbb fegyvere, hanem a kignitív disszonancia: azt mondja, szeret, te érzed, hogy nem, mégis hiszel neki, mert ő a felnőtt. A sima elhanyagolás akár meg is erősíthet egy gyereket, megkeményíthet, előre lök, de ez az összezavarás az, ami a tehetetlenségbe löki.

Dalidad 2014.03.25. 12:10:37

@sorskonyves: így van, elsősorban a szülő plántálja bele a gyerekbe az önbecsülést, ha ők nem, akkor nagyon sokat tehet egy nagyszülő, nagynéni-bácsi, vagy tanár, mindegyikre láttam példát már. De mi van, ha nem segített senki? Mi van, ha felnőtt korban magunktól kell önbecsülésre szert tenni? Hogyan? Mibe kapaszkodva? Hogy növeszti fel magát az ember? Végül nincs más, mint hogy meg kell keresni az életerőt, az élniakarást magunkban, és a saját hajunknál fogva kihúzni saját magunkat a mocsárból, nem?

sorskonyves 2014.03.25. 12:36:50

@Dalidad: de. Mondjuk én még hiszek a pszichoterápiában, persze csakis akkor, ha szilárd az elhatározás és bevállalja az illető a rombolást, illetve változást, amit a terápia eredményez.

Dalidad 2014.03.25. 13:08:49

@sorskonyves: persze, abban én is hiszek, az egy segítség, ha sikerül, ott is magad rántod ki magadat a sz@rból, csak valaki fogja a kezed, nem hagy mellékvágányra menni, tud különféle technikákat, stb.. Ami még eszembe jutott, hogy a nárcik gyerekei a túlélést megtanulták ugyan, de nem a küzdelmet, mert ahogy Dubarry is írta, nem egy nyílt agresszivitással kellett küzdeni. így lehet, hogy komoly küzdősport jó lenne, ahol szó szerint ki kell verekedned magad valakinek a szorításából (kempó pl.) vagy személyiségépítős, a határokat feszegető sport, mint a hosszútávfutás. Egy barátnőm, aki egyébként elég rendben van minden szempontból, lefutotta a maratont, és egy óráig zokogott utána, annyi mindent a felszínre hozott belőle.

Stangli 2014.03.25. 13:15:02

@DuBarry: De akart. Én jó voltam háziasszonynak, a csaj 18 éves volt akkor főzni sem tudott, még tanult stb. Előttem tagadta, hogy együtt vannak, mindenki másnak azt mondta mi vagyunk külön. A végén már teljesen belegabalyodott a hazugságokba azt sem tudta kivel van. Ekkor kezdtem el kapisgálni, hogy nem szimplán alkoholista, sokkal mélyebb probléma van ennél..

Stangli 2014.03.25. 13:19:26

@DuBarry: Ez nagyon jól megvan fogalmazva.. :(
Társként is ezt éreztem folyton.
Anyámra gyanakszom erősen ő nyomorított meg lélekben gyerekként, bár sosem próbálta eljátszani hogy szeret.
Most felnőttként már nem ennyire durva a helyzet, de sok éve munkája kilábalni a sz.r gyerekkorból.

fleur_de_lys 2014.03.25. 14:27:52

@sorskonyves: "Mert önmagunk szeretetét az első, szenzitiv életszakaszban az anyánktól "tanuljuk", tulajdonképpen belsővé tesszük, nem?"

Igen, illetve a kötődési mintát az anyától vagy az ő szerepét betöltő személytől (ez az apa is lehet, vagy egy nagyszülő).
Az hiszem, az én anyukámnak az a szerencséje, hogy a nagymamájával és az apukájával igazán bensőséges, szeretetteljes volt a viszonya (persze nagyapámat a nagyanyám elég fiatalon kicsinálta). Persze ettől még a nagyanyámnak sikerült belőle lelki rabszolgát csinálnia, de nem lett teljesen kötődési sérült. (Legalábbis ebben reménykedem.... mert ugye nekem meg ő az elsődleges kötődési minta).

sorskonyves 2014.03.25. 17:52:29

@Dalidad: köszi, nem ismertem. Néhány mondatánál, történeténél megállt bennem az ütől.

mici˙ 2014.03.25. 19:46:52

@Dalidad: én sem ismertem, de ez nagyon durva olvasmány

mici˙ 2014.03.25. 19:47:44

délután nézegettem, borzalmas :(

sorskonyves 2014.03.26. 09:51:48

@fleur_de_lys: a kötődési mintát nem lehet felülírni, korrigálni? nem lehet valahogy a pattern ellen kormányozni?

jana-ina 2014.05.09. 13:03:38

Ma most arra kéne valami okosság, hogy hogy vészelje át az ember a nárcival/borderrel/aliennel/stb. való szakítási folyamatot....mivel az ember az értelmes pillanataiban rájön (főleg akkor amikor fizikailag benne van a történésekben), hogy nagyon nem oké, ahogy elbánnak vele és erősnek érzi magát és megy. Viszont a távólból minden megszépül és nem is olyan gáz, hogy átvágják/stb. És akkor jön a hiányérzet.

arisztotela 2014.05.09. 14:59:06

@jana-ina: ez nagyon egyszerű:))). Gondolj öt olyan képre, amikor nagyon szemét volt, és amint hiányozni kezd, vedd sorra ezeket. 3-4 alkalom, és nem fog hiányozni. Kicsit agymosós, de működik, és azzal biztasd magad, hogy öntudatlanul ők ezt a technikát használják, hogy téged elfelejtsenek.
Szerintem nem ez a legnagyobb veszély, hanem az, hogy legközelebb akkor fogsz beleszagolni a levegőbe, hogy hú, ez valami érdekes, amikor egy hasonló személyiséggel akadsz össze. És akkor kezded előlről.

jana-ina 2014.05.09. 23:53:03

Ja és működik a trükk. Köszönöm.

Ettől egyébként én is tartok, már most azon gondolkozom, hogy kéne egy ugyan ilyen. Ebben azért van lelki mazo is, nem?

arisztotela 2014.05.10. 21:17:24

@jana-ina: hát van benne mazo: ha szenvedek, érzem, hogy élek, különben üresség van, és halálfélelem, plusz ez az ismerős: küzdeni a szeretetért, valaminek az újrajátszása, amit gyerekként nem tudott megoldani az ember, hátha most sikerül (aki szeret az nem jó, mert ott a folyamatot nem lehet újrajátszani), meg lehet benne az is, hogy az egy hangszínen játszó férfi (nem hideg-meleg) unalmasnak tűnik. Nem vagyok elég érdekes magamnak érzés.

jana-ina 2014.05.13. 08:52:26

@DuBarry: nagyon stimmel minden. Pont ez az.

cicómicó 2014.05.13. 20:33:04

@DuBarry: Ez most nagyon jól esett, hogy elolvashattam. :) Köszi

arisztotela 2014.05.13. 21:08:37

@cicómicó: ne essen jól, ne legyen így:). Gyerekek, nekem sokat segített a kineziológus:).

cicómicó 2014.05.13. 21:40:03

@DuBarry: Nem azt mondtam, hogy megoldottál bármit is, csak pontosan és tömören jellemezted ezt az érzést, amit mások oldalakon keresztül taglalnak. Az elismerés az esszencia megragadásának szólt. :)

zelje 2014.12.19. 14:05:02

@DuBarry:
"Viszont hallgathatod, hogy mindent odaadott."
SZÓ SZERINT ezt hallgattam :) Úgy, hogy egy évekig közösen fizetett, az ő nevén levő lakásból jöttem el a kisfiammal egy albérletbe, nemhogy nulla forinttal, hanem még mínuszban, pedig én a dupláját kerestem az ő fizetésének, ami szintén nem volt rossz fizetés. Viszont én "használhatom" az ő nevén levő, közösen vett kocsit. Ez a minden. És mégis hányszor hallottam a fenti mondatot, te jó ég :)

arisztotela 2014.12.19. 14:28:11

@zelje: Én is, úgy, hogy csontra eltartottam:). El kell engedni, már írtam, ha leégne a házad, afölött sem zokognál, hanem építenél újat, ha elengeded azt, hogy amit mond, ellenkezője a tetteinek, akkor már le tudod szarni.

zelje 2014.12.19. 14:57:25

Hm... Zokognék fölötte, aztàn építenék egy új házat :) Vagy zokognék, de közben már építkeznék.
Én néha még zokogok (csak képletesen :) ), hogy ekkora hülye voltam, de már építkezni kezdtem, egy hónappal a szakítás után találtam egy tökéletes munkahelyet, jó albérletet, ki tudom fizetni, tudok félretenni, hogy egyszer majd tudjak venni egy saját lakást, de harminc fölött egy kisgyerekkel a nulláról vagy kevesebbről újrakezdeni azért nehéz. Néha azt érzem, én ehhez kevés vagyok egyedül, de eddig még kevesebb voltam, mert még önmagam sem lehettem, és végülis akkor is csak látszatra voltam nem egyedül.

arisztotela 2014.12.19. 15:09:22

@zelje: egyrészt, másrészt ő bebészelte be, hogy kevés vagy. Csak azért, hogy ő irányíthassa, mi legyen: csak akkor legyen vége, amikor ő akarja. Most is azért kontrollál, mert nyitva akarja hagyni az opcióit, nem azért, mert fontos vagy. Nem skorpió vagy bika?:)

zelje 2014.12.19. 17:37:50

Vicces, hogy ezt írod. Tavaly júliusban mondtam neki, ha lenne lehetőségem, elmennék. Két hónap múlva már nem voltunk együtt - és végül nem én mentem el :)
De persze még úgy érezte, hogy azt tesz, amit akar, ezért feljött pl zuhanyozni!! Amikor mondtam neki, hogy ezt felejtse el, ezentúl akkor jöhet, ha hívom, azt mondta, azt majd ő tudja, ez az ő lakása. Ez volt az a pont, mikor elhatároztam, hogy semmi pénzért nem maradunk ott, inkább albéret. De néha nehéz az, hogy magamra vagyok utalva.
Ikrek :)

zelje 2014.12.19. 17:54:22

"Az ikrek a leggázabb, mert a legmanipulatívabb tud lenni. Saját maga ellenkezője öt perc alatt. Ikrekkel akkor járjál, ha örökre is el tudod képzelni. Még egy jópofát tud, ő szakít, mással van, de állandóan jár a nyakadra barizni, energiát szívni, szerintem az ikrek nem enged el soha."
Idézet tőled.
Muhaha. Nárcisztikus ikrek. Ezúton gratulálok magamnak :)

arisztotela 2014.12.19. 21:52:19

@zelje: ja tényleg:), miért is gondoltam skorpiónak:)

Vacskamati4 · http://vacskakucko.blogspot.com/ 2015.01.14. 09:38:21

@zelje: Nekem is Ikrek, nálunk is valami hasonló volt a mechanizmus: eszmélés, hogy nem vagyok sehol a kapcsolatban, szembesítés, válóper lehetőségének felvetése. Mire kezdtem összekapni magam (kijöttem a depiből, lefogytam, elkezdtem újra dolgozni), és azt hittem, most végre a kapcsolatomat is rendezni tudom, kb egy hónap leforgása alatt egyedül találtam magam 3 kisgyerekkel, fizetés nélkül, lenullázott bankszámlával. Csak nálunk még megy ez a fogd meg- ereszd el játszma, amiből nagyon nehéz józan ésszel kiszakadni.

DB írásai nagyon sokat segítettek ( köszi!), bár őszintén, nálunk nem fekete- fehér volt a helyzet: van olyan, amikor két vámpír nyúzza egymást majdnem két évtizeden keresztül? Most úgy néz ki, h kölcsönösen leszívtuk egymás energiáit. De végül mégiscsak én estem pofára. :)

Vacskamati4 · http://vacskakucko.blogspot.com/ 2015.01.14. 09:40:02

@zelje: Ja, és amikor ezt olvastam, szó szerint azt gondoltam, mint Te. És kínomban röhögtem. :))

arisztotela 2015.01.14. 12:19:36

@Vacskamati4: amikor a vámpír nem kap energiát, szarul van, ezt kevered azzal, hogy leszívtad, nem szívtad le, csak nem tápláltad. Nem hiszek benne, hogy kettőn áll a vásár.

Vacskamati4 · http://vacskakucko.blogspot.com/ 2015.01.15. 16:12:50

@DuBarry: Köszi. :) Ezen most majd megint elrágódom egy darabon... :))) Nálunk nem olyan tisztán egyértelmű a kép, mint amit itt többen leírtak, de sok leírt elemet ismertem fel a mi kapcsolatunkban is. Baromira nagy aha élmény volt. :-/

yzs0323 2015.02.19. 12:22:37

@PiTyPaNg: Az érdekelne hogy meddig tartott a kapcsolatotok így?

birdybel79 2015.03.14. 08:57:22

Sziasztok!
Végső elkeseredésemben kezdtem el kutatni az interneten, mivel már nagyon rossz a házasságom, válni szeretnék. Nem tudom megérteni őt, de a bejegyzéseket olvasva rájöttem, hogy nem is fogom.:(
Igazából sose szeretett, ez nagyon fájdalmas felismerés, csak borzasztóan jól tudott manipulálni, ma már nem, ezért szinte képtelenség vele együtt élni. Lebukott, hogy végig megcsalt, közben meg sírt, hogy ne hagyjam el és persze mindig minden az én hibám volt. Sokáig el is hittem ezt. 15 éve vagyok vele és van két kicsi fiúnk is, akik természetesen imádják az apjukat. Félek, hogy mi lesz, ha beadom a keresetet. Mire számíthatok? Hogy tudok ebből jól kijönni? Holle anyó írásai adnak némi reményt, hogy lehet őket is manipulálni, de én nem ilyen vagyok, ezért fogalmam sincs hogyan kéne. Jelenleg tanulok, 8 éve itthon vagyok lassan, dolgozni még egy ideig nem tudok elmenni, ezért teljesen ki vagyok neki szolgáltatva, amit ő rendszeresen hozzám is vág és visszaél vele. A gyerekeimre viszont nagyon rossz hatással van ez a környezet, már évek óta alkoholista, napi szinten iszik. Beszélni vele nem lehet, mert a vége mindig az, hogy minden az én hibám. Ha párterápiát javasolok, akkor ő elhagy, ha belemegyek, akkor inkább röhögve közli, hogy akkor mégsem. Folyamatosan lelki terrorban élek. Bármi ötletet szívesen veszek, mert ezt nem bírom sokáig. Sajnos nálunk a férjem családja is beteg, olyan hosszú lenne mindent leírni, de ott ráadásul a sógoromék végzett jogászok. Rettegek, hogy mi lesz, ha el akarok válni.

birdybel79 2015.03.14. 09:01:49

Ja, és azt is megkaptam már, hogy akkor majd ő neveli a gyerekeket (kész vicc) pedig nem igazán foglalkozik velük. Semmi se érdekli csak az ivás és a szex. Évekig semmi se volt neki elég, pedig még meg is csalt. Intimitás persze semmi, mintha én egy guminő lennék.

lépni kell 2015.03.17. 23:58:52

Sziasztok. Új vagyok ezen a fórumon, le vagyok döbbenve, hogy ezeket a szemétládákat nem ismertük fel időben, és bedőltünk nekik. Ha előbb kezdek kutatni a témában, nem itt tartanék én sem.
Bika nárcisztikus férj, Ikrek nárcisztikus sógornő és após. Kell ennél több. Mind a legszemetebb fajta. 48 éves vagyok, 16 évet éltem együtt vele, szerencsére közös gyerek nincs, de elérte, hogy a saját két felnőtt gyerekemet maga mellé állította, és ott laknak vele. Én pedig az utcán vagyok, mert kitett a közös lakásból, kizárt szabályosan, rendőrség és perek sokaságát zúdítják a nyakamba. Több millió forintos károk, majdnem elvesztettem a saját lakásomat is miatta, és a bosszúhadjárat még nem fejeződött be 1 év után sem. Az ellenségemnek se kívánom amit átéltem, remélem sikerül kimásznom belőle. Ráadásul mi még együtt is dolgoztunk, így nemcsak a családomat, a lakásomat, hanem a munkahelyem is elvesztettem. Ráadásul külföldön nyelvtudás nélkül kell új életet kezdenem. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy folyamatosan szemétkednek, hárítanom kell a támadásokat, és nincs időm elgondolkodni "saját nyomorúságos sorsomon". A legrosszabb az egészben, hogy senki nem hisz nekem, mindenki őt ajnározza, hogy milyen rendes ember. Így magamon kívűl senkire nem számíthatok. Soha nem volt semmi vagyona, mindent én vittem a házasságba, és sokszor én tartottam el, és igen, most is hogy az összes cuccom a 160 nm2-es lakásban van, iszonyatos manipulációval súlyos összegeket követel rajtam a külföldi és a magyarországi bíróságokon. És a dühön kivűl mást nem érzek, csak azt hogyan lehettem felnőtt fejjel ennyire hülye. Kérem azokat akik hezitálnak, csináljanak maguknak tervet, menekülési lehetőséget, bármilyen nehéz is, nehogy úgy járjanak mint én. Ilyen korban lassan a nyugdíjra készül a legtöbb ember, és nem arra, hogy a nulláról, szinte az utcáról pár ruhával kezdjen új életet. Azt tudtam hogy nagy szemét, de hogy ezt megteszi, hogy a gyerekeim anyját az utcára teszi, ezt nem gondoltam volna. Amíg kicsik a gyerekek, higyjétek el sokkal könnyebb, mert fiatalon több a lehetőség, és könnyebb helytállni is. Egyszer talán feldolgozom ezt az egészet, bár nem biztos. A legrosszabb, hogy tényleg a nulláról kell felépíteni magad, és nemcsak anyagilag, hanem lelkileg is. A szívem bezártam, úgy érzem soha többé nem tudok szeretni senkit. Gyáva voltam, pedig nem kell annak lenni. Ha korábban cselekszem, sokkal könnyebb lett volna.

arisztotela 2015.03.20. 13:56:07

@lépni kell: teljesen mindegy, hány évesen lép az ember, a veszteséget le kell írni, ez a lényeg. Ha kicsit távolabb leszel a dologtól, már nem fogsz bánni semmit, a múlt a múlt, teljesen mindegy. Köszi, hogy leírtad.

lépni kell 2015.03.20. 14:04:22

Igen, köszönöm neked, teljesen igazad van. Nagyon elfajultak a végére a dolgok. Ha előbb olvasom ezt a bejegyzést, meg mindenféle cikket erről a "személyiségzavar", c. dologról, de fogalmam sem volt, hogy ez azért van. Csak utólag jöttem rá. Egy előnye van, meg tudom magamnak mutatni, hogy egyedül mire vagyok képes. Jó kis személyiségzavar az, hogy zsaroljuk, fenyegetjük, tönkretesszük a másikat bosszúból. Kitartást kívánok mindenkinek.

2015.03.20. 20:18:08

Szia Dubarry! Ha még nem unod, és nem haragszol leírnám én is a sztorimat. 45 éves nő vagyok. Nagyapám volt durván nárci, apám egy idegroncs és bevonzott egy szintén nárci feleséget, anyámat, aki 40 éve szívja a vérét. És van egy nővérem, aki szintén az (+ a férje, de ez már tényleg sok, tudom :). Anyám és nővérem együtt csináltak belőlem 40 éves koromra idegroncsot, mire felismertem a dolgot (a blogodra való rátalálás eufórikus érzés volt!)Ők ketten együtt is laknak, építettek egy két lakásos házat maguknak. Képesek 24 óra leforgása alatt egymás halálát kívánni és utána nyalni-falni egymást. Így közösen ők elvannak, nekem meg ezt 40 évig néznem kellett. Velem meg szórakozásból játszadoztak, mint macska az egérrel. Amikor úgy döntöttem nem vagyok hajlandó a napi kapcsolattartásra és ritkítottam a telefonokat és látogatásokat azóta egy rohadék vagyok, 5 éve. Két kamasz fiam van, ők még mennek, bár a nagyobbik már szintén tiltakozik. Két problémám adódik, amit egyelőre nem sikerült megoldanom. 1.Mivel sajnos közel vagyunk, ezért alakult ki, hogy a gyerekekkel állandóan mentünk,most már egyedül mennek, viszont egyre inkább fordítják ellenem őket és érzelmileg zsarolják őket. A fiúk is össze vannak zavarodva. A 2., hogy amikor mégis arra felé kell mennem valamiért (ez max. egy öt perces beugrás) szabályos klinikai pánikrohamok törnek rám. Ez kb. két éve van. Minden porcikám érzi és tudja, hogy a teljes "no kontakt" lenne nekem jó, de ugye a "család" miatt mindig van valami, ami miatt muszáj mennem. Szívem szerint a büdös életbe feléjük se mennék. Anyám közben elmúlt 70, kezd betegeskedni, kezd emiatt bűntudatom lenni (mégiscsak az anyám....). Egyszerűen nem tudom kezelni a dolgot. Mit csináljak? A gyerekek is haragszanak rám, hogy nem megyek be a "mamához". Kezdem már nekik mesélgetni a sztorikat, de náluk még nagyon nem áll össze a kép. Hogyan értessem meg velük, hogy nekem nem szabad odamennem és mit csináljak, ha ápolásra szorul majd anyám? (A nővérem tuti ki fogja magát vonni, kimegy külföldre, ezzel fenyegetőzik, és meg is teszi, ebben biztos vagyok). Meg ott van szegény apám is, aki mint egy szobanövény él, neki már arra sincs lelki ereje, hogy egyetlen szóval megvédjen engem. Szóval a pánikrohamok meg ez az állandó agyalás a "család" miatt még mindig nem engedik, hogy a 40 éves depressziómból kilábaljak.
Tudom önző dolog, de szinte irigylem azokat, akiknek "csak" a férjük nárcisztikus, de nekem az anyám és a fél családom! Mit lehet ezzel kezdeni?
Köszönöm, hogy meghallgattál!

arisztotela 2015.03.20. 20:32:47

@Hortenz: nyugi, az én anyám is az:))). Senki nem megy nárcisztikushoz férjhez, akinek egyik szülője nem az, kell az előképzés ehhez. No contact, szard le, a te életed. Ha messzebb mész, kiszellőzik az agyad, tisztán látsz majd dolgokat, és helyén tudod kezelni. Igazából azért nem kell, hogy furdaljon a lelkiismeret, mert a nárcisztikusok nélküled is megoldják az életüket, nem lesz nekik rosszabb. Tehát nem kellesz a túléléshez. Engedd el, hogy bárki megértse a gondodat, ez a legfontosabb. Nem fogják, nem is kell, nem ez a dolguk. Csak neked kell magadat szeretned eléggé, a többi nem létfontosságú. Nem vagy gyerek, nincs szükséged meleg burokra. Ez a te tévedésed.

2015.03.20. 21:56:27

Hú, köszi, hogy ilyen hamar. :)
Az a röhej, hogy tudat alatt már 25 évesen tudtam, hogy nem a közelükbe kellett volna lakást venni, amikor férjhez mentem, de kihisztizte, hogy "együtt maradjunk". Azt bekkeljük ki, amig a srácok leérettségiznek és dobbantunk. Mázlim van, hogy van egy megértő férjem, aki hisz nekem és partner abban, hogy változtatnunk kell. Ez éltet.

arisztotela 2015.03.22. 14:51:44

@birdybel79: bocs, ezt nem láttam. Neked is csak annyit mondhatok, hogy nem egyszerű de: szard le, ki mit gondol, család, emberek, stb. A gyerekeid véleményét is, ha felnőnek, majd megértik. Ne sajnáld magad, csak gyengít. Igazából te is hibás vagy, ezt is vállald el, és ha ezt elismered magadnak, már nem olyan nehéz. Nem kell manipulálni, a pénz nem számít, ezek a dolgok megoldódnak. Csak az megy tönkre az ilyesmibe, aki földi dolgokba kapaszkodik, azért marad benne az ilyen kapcsolatban. Nem azt mondom, hogy dobj oda mindent, de ne félj semmitől. Tedd meg a kellő jogi lépéseket, de azzal az elszántsággal, hogy mindent elvesztesz, akkor is végig csinálod, ha nincs meg az elszántság, már manipulálható vagy.

lépni kell 2015.03.22. 23:38:20

Bocsi, lenne egy kérdésem, hogyan lehet őket leállítani, gondolok itt a fenyegetés, zsarolás, stb. Az ügyvédem ma olyan levelet kapott, hogy levegőért kapkodott. Azt mondta nekem, azt hitte, hogy nem jól lát. Én minden kapcsolatot megszakítottam velük, de az ügyvédem intézi az ügyeimet, így most őt támadják. Van valami hatásos kommunikáció, vagy tényleg csak az elkerülő magatartás?

arisztotela 2015.03.23. 09:10:09

@lépni kell: nincs technika, csak az elkerülés, sajnálom.

lépni kell 2015.03.23. 09:36:13

Igen, nekem is azt javasolták, hogy kezdjek el valami harci sportot.
süti beállítások módosítása