Élet a nárcisztikus után

 2015.03.20. 21:10

Oké, bevallom, nagy a pofám. Nem vagyok teljesen túl a dolgon, mivel még nem váltam el, és nem osztottuk szét a vagyont, amit kizárólag és egyes egyedül én teremtettem meg. De.

Az elmúlt egy évben egy ízben találkoztam a nárcisztikus férjemmel, ami nagyon hasznos találkozás volt, de erről később.

Szóval, a nárcisztikussal való kapcsolatnak az a furfangja, hogy nem zárul el azzal, hogy így vagy úgy lezárod. A rosszabb eset, ha kicsi gyerekek vannak, ezért a kapcsolat mindennapos, és újra és újra meg kell küzdeni a szemályiségzavarból adódó problémával: nevezetesen, hogy a te szempontjaid tökéletesen mellékesek, az övéi elsődlegesek, de emég azok is kiszámíthatatlanok.

A jobbik, de még mindig elég kellemetlen eset, ha napi kapcsolat nincs, de neked azon rugózik az agyad, hogy mit csinál, miért hazudott, miért nem becsült meg, miért használt ki, te miért voltál akkora marha, hogy nem vetted időben észre, mi a fene folyik itt.

Gyors segítség nincs. Vegyünk egy példát: ha átvágnak, és valami módon kicsalnak belőled százezer forintot, akkor ütöd a fejed a falba, de valahogy napirendre térsz a dolog fölött, és megpróbálod a dolgot pótolni ée elfelejteni. Shit happens, mondja az angol, néha belefutunk a szarba. Miért nem lehet a nárcisztikus kapcsolatot ilyen könnyen feldolgozni, és továbblépni?

Igazából nem tudom. Két megközelítés van: 

1. A nárcisztikus párja egy alapból felzabálható idióta, aki maga kereste a bajt, megérdemelte az egész kalandot a nárcival, mert nem tudott magára vigyázni, beszopta a nagy-nagy érzelem ígéretét, utána nem vette időben észre, mi folyik körülötte, mert maga is egy személyiségzavaros roncs, ne csodálkozzon, hogy így járt.

2. A nárcisztikus olyan, mint egy rákos daganat, bárkit megtámadhat, felemészthet, nincs az a védelmi rendszer, személyiségtípus, amin nem talál fogást, akit kinézett magának, az így járt.

Mivel nem vagyok pszichológus, fogalmam sincs, melyik a magyarázat a kettő közül, vagy egyik, vagy másik, vagy a kettő közt van az igazság.

De azt álllíthatom, hogy a nárcisztikussal való kapcsolat leterhelőbb, mint egy normális rossz kapcsolat, amikor mondjuk unod a másikat, vagy nem tudtok kommunikálni, vagy szar a szex, vagy nem keres pénzt, vagy szimplán nem ért meg.

A nárcisztikus mindha kis csipeket hagyna az agyadban, amik azután is szépen végzik a dolgukat, miután lezártad a dolgot.

Egyet mondhatok: pár hónap no contact után a dolog kiszellőzik. Elkezded látni, milyen abszurd helyzetben voltál. Azt is, az életben valójában mik a fontos és nem fontos dolgok. Tudsz egy számvetést csinálni: hol állsz, merre lehet elindulni. Természetesen nem a parttalan hapiness kezdődik, de némileg helyre kerülnek a dolgok. 

 

Nagyon ajánlom a no contactot, majd később a találkozást. A nárcisztikus egy gép. És amikor újra látod, fel tudod mérni a gépies viselkedésmódot, amitől nevetségessé válik.

A szabadulás egyetlen útja, ha már nevetni tudsz az egész sztorin

A bejegyzés trackback címe:

https://chezdubarry.blog.hu/api/trackback/id/tr967287483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

arisztotela 2015.03.22. 20:10:16

@Thor vagyok: hát ez így kicsit zavaros, próbáld meg kitalálni, mit kap még mindig tőled, azt a csapot zárd el, és már színét sem fogod látni. De soha, soha ne próbálj neki érvelni, magyarázni, kérni, megértetni. És ne próbáld elérni, hogy emberszámba vegyen. Felesleges, nem kell, majd emberszámba vesz más. Kis távolságot ha találsz, annyira vicces az egész, hidd el.

lépni kell 2015.03.23. 00:21:01

Én is igénylem a nárci írásaidat, erőt adnak az újrakezdéshez, és hogy tisztán lássak helyzeteket. Nagyon tanulságosak a kommentek is.

arisztotela 2015.03.23. 09:09:28

@lépni kell: iagzából kezd kifújni a téma, meg fel is kavar engem is, mostanában már nem ezen rugózom, épp a kommentek miatt jött elő ez az utolsó poszt is, hogy megírjam.

lépni kell 2015.03.23. 09:35:13

Igen. Elég sok mindent leírtál. Én sem rugózom rajta, de nem rajtam múlik sajnos hogy mikor lesz vége. Én személy szerint nagyon köszönöm neked a sok írást.

Montana13 2015.04.11. 11:07:53

@DuBarry: Kedves DuBarry!Nem "sok" ez, mármint a nárci téma, én örülök, hogy itt a Te blogodban erőt, megértést kaphatok, és az is jó érzés, hogy Te tudod, miről van szó. Mert csak mi, érintettek érthetjük igazán egymást. Régebben írtam párszor ide Huskyy néven (csak elfelejtettem a jelszavam, újra regisztráltam), itt mindig értő fülekre találtam. Nagyon fontos ez, annak ellenére is, hogy közben szakemberhez fordultam. Már mindent tudok a témáról, mégsem vagyok képes lezárni, mert pár havonta újra megjelenik az életemben az ex. Most is így volt ez,másfél év után hazalátogatott az USA-ból, és bár mindenki (Te is) azt tanácsolta, hogy no contact és én is tartani akartam magam ehhez, mégis el tudta érni, hogy találkozzunk.
Valóban "gépek", ez a legszörnyűbb az egészben, hogy ismered a működését, és reménytelen minden remény :-)De nem tudok még nevetni rajta.
Nagyon jó, hogy van ez a blogod, és remélem, tudod, mennyit segítesz nekünk!!! Ha nem tudnád, akkor mondom: nem uncsi, nem lerágott csont, hanem folyamatos "elsősegély"! Köszi!

Montana13 2015.04.11. 11:24:24

@rozsdacirmi: Lehet, hogy Neked nem mond semmit a nárci téma, de nekünk, érintetteknek nagyon fontos. Fogadd ezt el és örülj, hogy nincs ilyen problémád!

Montana13 2015.04.11. 11:54:31

@DuBarry: Te hagytad ott?? Irigyellek ezért! Ügyes vagy! Én is próbálkoztam ezzel anno, de valahogy mégis mindig tudta úgy forgatni, hogy övé legyen a végszó. Pontosabban nincs végszó, mert nem mondja ki, csak negligál.

arisztotela 2015.04.11. 12:46:05

@Montana13: akit nem érint, annak tényleg rémes lehet:))). Mármint ezt olvasni.

Montana13 2015.04.11. 12:56:21

@DuBarry: De szerencsére senki sincs kötelezve rá! :-)

arisztotela 2015.04.11. 12:58:18

@Montana13: ne vagyok ügyes, csak akkor tudod megtenni, ha mindent leszarsz: pénzt, mit szólnak az emberek, mennyi embert veszítesz el, mit szólnak a gyerekeid. Amíg bármi idegesít ezek közül, abba belecsücsül, és felhasználja.

Montana13 2015.04.11. 13:07:00

@DuBarry: A felsoroltakat le tudom szarni, ezzel nincs gond. A pénzügyekkel mindig óvatos voltam, mert ha nem így teszek, már szó szerint nincstelen lennék. Érzelmileg nem tudok leválni róla, itt nem működik a "leszarom" tabletta. Én erre értettem, hogy ügyes vagy. Ha erre tudsz valami hasznosat, az klassz lenne. nem tudom elképzelni, hogy ezen túl lehet lépni...

Montana13 2015.04.11. 13:16:39

@DuBarry: Olyan érzésem van, mintha az eltelt 5 év alatt minden életenergiám elpárolgott volna, ill. mintha ő lett volna a víz a sivatagban ez idő alatt. Mint egy drog. Vártam a hívásait, a jelentkezését... ami kívülről nézve rohadtul szánalmas. Pedig amúgy nem vagyok egy elveszett valaki, a vele töltött idő alatt elváltam,dolgoztam (vezető állásban, amit szerencsére nem adtam fel, bár állandóan azt akarta), eltemettem az apámat,lakást vettem (bár ő tudott volna jobb befektetést)stb.

arisztotela 2015.04.11. 14:38:30

@Montana13: tudod, egy heroinistának is egyet lehet mondani: hagyd abba! Nincs segítség kívülről. vagy befejezed vagy nem, csak a te döntésed, nincs fájdalomcsillapító.

Oceaneye 2015.05.12. 16:22:54

@DuBarry: DuBarry, a nárciszos posztjaid életet mentenek. Hatalmas köszönet értük.

Én is ismert politikussal kavartam, aki durván nárcisztikus. Minden és mindenki csak a saját vonatkozásában, saját hatalma és kielégülése vonatkozásában érdekli. Nulla empátia, soha nem borul ki, mindig higgadt, mindenki hülye, ő persze tökéletes, egy hős, elvárja az imádatot, a kritikát nem tűri meg.

Neki alap, hogy van általában egy nője fél évig, egy évig (tovább egyik se bírja), akit nem vállal fel, mellé egy titkos második nője, akiről az első nem tud (álljon a rendelkezésére éjjel-nappal, cserébe csak a gyönyörű férfitestet kapja, ami az övé), és mellé még csajozik ezerrel, mert kell a hódolat, a rajongás, a vadászat izgalma is. A többséggel gumival csinálja, mert nagyon vigyáz magára, az egészségére, de ha elérsz egy szintet nála, megengedi, hogy a tárolóedénye légy, ez hatalmas nagy kegy, amiért illik nagyon hálásnak lenned.

Marhára megnyerő és bájos tud lenni ő is, de képtelen hosszútávon eljátszani, hogy érdekled. Faszt érdekled, az érdekli, mit kaphat tőled. Adni semmit sem hajlandó, de leszívja mindenedet, amid van, és közben nem enged magához közel: nem tudja megélni az intimitást, épp ezért szexfüggő, a fizikai közelséggel pótolná azt, amit mindenki ösztönösen vágyik átélni, de ő nem tud, mert színész egy hatalmas színpadon, képtelen már levenni a maszkját, talán nincs is alatta arc.

Egy nagy adag ürességet ad az ilyen kapcsolat, szarnak érzed magad a végén, és rengeteget agyalsz, hogy miért nem vagy elég jó, hogyan lehetnél több, mi hiányzik belőled. Kurvaszar az egész, az isten mentsen meg benneteket az ilyentől, együttérzek minden sorstársammal.

Az ilyen sikeres nárci talán szarabb, mint az, amelyiknek az élete kudarccal teli, mert a kudarcos legalább felfedezi, hogy vmi nem oké, és nagyobb eséllyel keres megoldást, terápiát, próbál változni. Emberünk viszont megváltóként tekint magára, aki megmenti az országot, és a környezete buzgón helyesel neki, akik meg támadják - az ellenfelek - azok meg hülyék, nyilván, attól csak még elkötelezettebb lesz.

A kurvaistenit neki, egyszer túl lesz ezen az ember, ugye?

Thor vagyok 2015.05.12. 16:54:56

@Oceaneye: Túl. Csak olyan heges marad itt-ott, ami könnyebben sérül. És vonzza az újabb nárcikat.

Montana13 2015.05.17. 11:58:49

@Oceaneye: Egy percig se gondold, hogy a nem sikeres nárci kevésbé szar, mert próbálna változni vagy bármit belátni, megoldást keresni. Dehogyis! Hiszen éppen ettől nárci. Ugyanolyan "kicsiben", mint a tied nagyban.
És cseppet sem könnyebb túl lenni rajta, én 2 éve próbálom. Valahol olyan ponton sebzi meg az embert az ilyen kapcsolat, ami nehezebben gyógyul. Úgy érzed, nincs utána élet, mert senki sem olyan érdekes, izgalmas, jóképű, mint ő, azt érzed, hogy pótolhatatlan. Nélküle olyan, mintha a világ színesből átváltana szürkébe. Pedig becsapott, megalázott, semmibe vett, mint ember nem számítasz neki... akkor miért bánkódunk utána? Talán azért, mert nélküle kevesebbnek érezzük magunkat, nem hullik ránk egy kis fény az őt körülvevő "reflektorokból". Én kínlódok az elszakadással (mert hosszú hónapok után újra keresi velem a kapcsolatot és látszólag tervez velem,tapasztalatom szerint addig, amíg nem talál jobbat, mert örök vadász) terápiára járok, próbálom az önbizalmam megerősíteni. A terapeutám szerint nem biztos, hogy az ő elvesztésétől félek (hiszen tudom, milyen ember, néha azt gondolom, nem is ember, hanem egy droid, akinek ismerem a programját, és tudom, hogy a szeretet, hűség, megértés, kitartás tutira nincs benne), hanem attól félek, ami utána következik... a nagy semmi, az egyedüllét, a kiégettség.
Szóval kedves Oceaneye, dolgozhatsz Te is még ezen. Sokszor már az jó, hogy itt ez a blog, és olvashatod a sorstársaid írásait. Nekem sokat segít, hála DuBarrynak.

Beusch0209 2015.06.14. 12:47:52

@Montana13: Sziasztok, csak most találtam rá erre az oldalra, de megdöbbenve olvasom ugyanazokat az érzéseket és tapasztalatokat, amiken én is átmentem egy nárcisztikus mellett.
Terápia megvolt, önbizalom újraépítés, stb.
Lassan egy éve próbálok továbblépni. De időről időre feltörnek az érzések, a becsapottságból, megcsalásból eredő fájdalom.
Montana13, Tökéletesen leírtad, mintha nem lenne utána élet.
Hiába dolgozik az ember nap mint nap keményen a továbblépésen, hiába tudom fejben, hogy jobb ha soha többé nem keres, nem látom, stb.
De időről-időre megkeres, jönnek a bocsánatkérések, velem tervezne, stb. Elküldöm, hagyjon békén, nem kell, szórakozzon a többi nőjével. Mikor azt érzem, kezdek "egyben lenni", újra előkerül.
Begyógyulnak ezek a sebek valaha teljesen? Nem tudom...

Montana13 2015.06.14. 16:33:56

@Beusch0209: Ugyanígy van nálam is! Terápia, újraépítés... majd telefon (az enyém külföldön él), és hiába az okos kis fejem, romba dől minden, amit felépítettem vagy éppen leépítettem.
Most a saját nárcisztikus vonásaimat vizsgálom, mert lehet, az tart minket mellettük, hogy velük ezeket ki tudjuk élni... Amúgy félelmetes az egyezés a történeteinkben, ezért írtam, hogy "programozott droidok", mert pontosan kiszámíthatóak. Más minden bizonytalan velük, de ami tuti biztos: hogy megunnak,hazudnak, megcsalnak, lelépnek, majd vissza-visszanyúlnak, amikor unatkoznak vagy üresjáratban vannak.

Beusch0209 2015.06.14. 16:41:43

@Montana13: Ez már ijesztő hasonlóság.. és az is, hogy ennyien vannak. Az enyém is külföldre ment tavaly, onnan is hol írt hol nem. Persze nem csak nekem, nyilván a többinek is, hisz mint kiderült, itthon is 4en voltunk párhuzamosan. Csoda, hogy szabadulni akarok tőle? Ez a rémálom nem kell!
De vmi mégis visszahúz... hiába mondogatom, a szép emlékek is csak illúziók voltak, részéről egy szó sem volt igaz.
Tudom, hogy most itthon van, de egy hónapja nem jelentkezett. Talán megunta a sorozatos lepattintást, hogy a szemére olvastam a "kis" hazugságait és félrelépéseit, talált azóta más balekot. De az a baj, nem tudom biztosan állítani, hogy nem fog még előkerülni.
Pont, ahogy írtad!!!! Eltűnik, majd előkerül, mikor kedve tartja.
Neked használt a terápia? Nárcisztikus vonások? Sztem inkább balekok vagyunk, hogy hagyjuk, hogy ezt tegyék velünk. :(

Montana13 2015.06.14. 17:09:35

"@Beusch0209:
"hiába mondogatom, a szép emlékek is csak illúziók voltak, részéről egy szó sem volt igaz." - dettó!!! ugyanezt mondogatom én is.
A terápia eddig (2 hónapja hetente egyszer) nem használt. Most megint le vagyok rakva, nem hív 3 hete, lehet, hogy örökre, ezt sosem lehet tudni nála. De most meg akarok erősödni, és más szemmel akarom őt látni, olyannak, amilyen. Mert az elején idealizáltam, annyira klassz volt minden. De az nem volt igaz.

Beusch0209 2015.06.14. 18:20:06

@Montana13: Beetetni nagyon tudnak. Aztán eltünedeznek, lankad a figyelem, másfelé kalandoznak. Ha meg az érzik csökkent a vonzerő, rádobnak egy újabb lapáttal, megint felpörögnek az érzések, aztán megint felrak a polcra.
Nem tudom ez vigasztal-e, mögöttem 8 hónapnyi terápia van. Erősödtem, visszkaptam azt a magabiztosságot amit lerombolt, már megint tudom, értékes vagyok. Szóval hasznos volt a doktornővel a közös munka.
De borsónyira ugrott össze a gyomrom, mikor megtudtam, itthon van.
Nem tudom, akarnám-e újra látni, tudnám-e csak ezt a felszínes, önző gépies szexfüggő énjét látni, nem azt a szerepet amit megjátszott és bevettem.
Talán azzal tesznek jót, ha eltűnnek örökre.
Drukkolok, hogy légy erős és túljuss rajta!!! Kemény menet lesz! Ha gondolod, privátban is szívesen beszélgetek Veled, ne +sírjuk tele" a blogot :)

Montana13 2015.06.14. 22:02:23

@Beusch0209:
Köszönöm!
Nekem is görcs állt a gyomromba, amikor itthon volt, és lehet, hogy jön megint nemsoká. Én biztos, hogy nem akarom látni.
Hogy tudom megadni az email címem? Itt nyilvánosan?

Beusch0209 2015.06.14. 22:11:43

@Montana13: Csak egy kérdés.. múltkor találkoztál vele, ahogy írtad. Legközelebb is hagynád magad meggyőzni?
Írtam üzenetet..

jana-ina 2015.06.19. 22:19:44

@Oceaneye: áá.....az meg még a saját stresszét is rádvetíti.

Túlleni? Nekem eddig nem ment (7 éve). Vannak elviselhetőbb napok (hetek?)....

jana-ina 2015.06.19. 22:34:12

@Montana13: szerintem a terapeutád nincs teljesen képben. Nekem pl. (alsó hangon ès szerénység nélkül) 5 perc alatt akadna más tehát egy percig nem kellene egyedül lennem, de nem kell.

Nekem az azért sokat segített, hogy "monitoroztam" in real time az SMS-eit, emailjeit és a végén már tökig voltam azzal, hogy mekkora g...ci. Tud ámkiábrádító lenni.. A végén már telítődik az ember. Szerintem jobb, minta úgy csinálnál, mintha megtörtént volna a nagy elszakadás. A kíváncsiság még jobban bassza az ember csőrét..

Montana13 2015.06.19. 22:50:10

@jana-ina: Nincs gond a terapeutámmal, a gond velem van! :-) Én is úgy vagyok vele, mint te, hogy nem kell más (nekem is akadna). De ennek a túlzott függésnek is megvan az oka, mi most ezt kutatjuk, és hidd el, a kulcs nálunk van hozzá, a mi személyiségünkben.
Én nem szeretném látni a konkrétumokat, elég tudni, hogy nem őszinte velem. Ez pedig azt jelenti, hogy nem szeret, nem tisztel, tehát bármennyire is fáj, el kell szakadni tőle. Nekem még nem sikerült, de dolgozom rajta.

jana-ina 2015.06.19. 23:30:15

@Beusch0209: szerintem az nem igaz, hogy a részéről nem volt igaz semmi (jó, hogy ismeretlenül osztom az észt)....de tapasztalat. Csak ők ilyenek.....abban a pillanatban úgy gondolták (talán), aztán máshogy jönnek rájuk a dolgok.. De "mi" bennünk is van egy jó, adag mazochizmus és baszogatási hajlam....pont abból a bizonytalanságból is adódóan amit ők generáltak.....hogy: mert te sohasem...meg nem is igazán, meg....stb.

Mondanám, hogy nem kell nekik a dráma. De nem lenne igaz, hogy ennek a típusnak nem kell a hiszti. Mert ha olyanra akadnak, aki leszarja őket (van ám olyan akinek nem lehet osztani a lapot), akkór léc van.

jana-ina 2015.06.19. 23:37:51

@Montana13: hát én még egy olyan amerikai giccs filmet sem láttam, ahol a terápiából jöl jönne ki valaki. Még a Monk sem.

Én nem hiszek ebben a szelíd dumában, hogy el kell engedni, meg aki igazán szeret az nem önző, meg hú de értékesek vagyunk....

Sőt nekem a szekálása egy darabig jót is tett, mert nem hanyagoltam el magam, nem híztam el, stb. Jó egy idő után elgondolodik az ember: f..sz kivan, jó lenne, ha olyan laza lennék, hogy leszarnám, hogy dagadt vagyok és teleehetném magam naponta ötször. Azt hiszi az ember, hogy ez a boldogság kulcsa....hogy annyira kúl vagyok, hogy belenövök a mackó gatyába és le sem vetem.

jana-ina 2015.06.19. 23:39:46

@rozsdacirmi: akkor nem kell elolvasni....ilyen egyszerű. Lapozz!

jana-ina 2015.06.19. 23:41:29

@DuBarry: hogy neked mekkora türelmed van. Esküszöm egy Uljanova veszett el benned.

jana-ina 2015.06.19. 23:56:56

@Oceaneye: nekem volt olan időszakom, amikor konkrétan fájdalom csillapítót szedtem a hatalmas bánatomra [esküszöm olvastam valahol, hogy ez is(!) segít]. Ráadásul magamba kellett folytatom, hogy a környezetem ne vegye észre.

Nem tudtam feldolgozni, hogy nekem kell ott hagyni, mert olyan érdemtelen helyzetbe hoz f o l y a m a t o s a n, hogy magamat kell lehánynom és ez kábé felér egy lelki öngyilkossággal. Esküszöm ezt is direkt megtervezik....ha belegondoltam, hogy rendezzem az agyamat rövidzárlatot kaptam.

A legrosszabb, hogy engem még fűt a bosszú. Akár átvitt értelemben is....szeretném látni szenvedni. Tudom elég primitív dolog.

Beusch0209 2015.06.20. 08:43:56

@jana-ina: igen, talán abban a pillanatban úgy is gondolta. Aztán ment a második, harmadik meg a negyedik nőjéhez és ott is úgy gondolta. Pff...

Elbizonytalanítani el tudott, abban profi.
De nem hisztiztem, nem b@szogattam, leültem és higgadtan megkérdeztem, mi ez a hárem, mit akar, döntsön. Erre mi volt a reakció? Ne hisztizzek, ne féltékenykedjek, a többiek nem számítanak.
Hát, kösz.

Sztem ő kifejezetten élvezte azt a feszültséget amit ezzel a viselkedéssel kiváltott a nőkből. Mintha ebből töltődött volna.

Beusch0209 2015.06.20. 08:54:27

@Montana13: A tények hidegzuhanyként tudnak érni és kiábrándítani. De tulajdonképpen mindegy is mennyit tudunk, a lényeg ugyanaz. Hazudnak, átvernek, kihasználnak, a saját boldogulásukra használnak. Elég ez is ahhoz, hogy kijelentsük, erre nincs szükségünk.
Ha többet is tudunk, az már csak a hab a tortán. Néha jobb tudni, néha azt mondom, bár nem tudnám azt a sok piszok húzást amire rájöttem.

Beusch0209 2015.06.20. 09:04:55

@jana-ina: 7 éve nem tudod teljesen lezárni??? Anyám... Meddig voltatok együtt, ha meg szabad kérdezni?

Montana13 2015.06.20. 09:12:09

@jana-ina: Mindenki úgy próbálkozik, ahogy tud. Úgy látszik, a te módszereid nem segítenek, ha már 7 éve pörögsz a mókuskerékben.
A fájdalomcsillapítót én is olvastam (gondolom nem használt). Tudod mire jöttem rá jana-ina? Oké, hogy fáj, hogy szenvedünk a "nagy szerelem" illúziójának elvesztésétől, hogy a nárcisztikus okozta seb nehezebben gyógyul stb, ,,, de egy időn túl már mi vagyunk a hülyék. Mert az a nő, aki nem bírja felfogni, hogy: 1. már nem kellek neki, és soha többé nem leszek a királynője (az más lesz, de lesz/van) 2. ha kellek is, az már csak használat (egó legyezés, magány oldás, feszültség levezetés stb) 3. személyiségzavara van, aminek az egyik tünete, hogy nem zárja le a kapcsolatait - szóval ott a nővel, azaz velünk van a gond. Jó-jó, tudom, ennek a fajta kapcsolatnak más a dinamikája, de egy egészségesebb lelkületű nő szerintem könnyebben viseli az ilyen a szakítást is. Magunkat kell vizsgálni, a mi nárcizmusunkat: miért nem bírja elviselni az egónk, hogy ő nem azt akarja már, amit mi, hogy a mi csodálatos személyiségünk neki már nem kell? Ahogy telik az idő és nézek visszafelé, rájövök, hogy félretettem a büszkeségem, és húztam vele a "rétestésztát" (tudva, hogy ez már régen más, mint az elején), csak mert annyira szeretem. Egy fenét! Ragaszkodom hozzá, mert valami kell belőle, én is használni akarom... mondjuk arra, hogy megint szépeket mondjon a jövőnkről, vagy rólam, vagy arra, hogy növelje az egómat.
Miért lennénk mi különbek más nőknél, akik előttünk/utánunk voltak és nem tudták/tudják megtartani őket? Alázatot kell tanulni (tőlük amúgy is megtanultuk) és tudomásul venni, hogy nem vagyunk mindenhatók, leraktak, megcsaltak, megaláztak stb. minket. El kell fogadni, és emelt fővel továbblépni (röhej, hogy ezt pont én mondom, de vannak néha tiszta pillanatok). Miért kellene bosszút állni? Az oroszlán is elejti a prédát, szegény kis antilopot, de hát így működik, ragadozónak született. Jobban kell futni, lányok! A saját nárcijától ezt a leckét mindenki megtanulja, aki okos.
Szóval jana-ina, miért akarnál bosszút állni azért, amiben te is vastagon benne vagy? Nem voltál köteles 7 évig elviselni. Nézz tükörbe és engedd el nagyvonalúan és lazán! Ne várd, hogy szenvedni lásd, mert az soha nem jön el! Egy igazi nárci nem szenved, mindig topon van, akkor is, amikor nem. Ne ő határozza meg az életed, ne körülötte forogj! Teljesen rá vagy függve, szabadulj fel és meg! Nem "szelídségből", meg "önzetlenségből" kell elengedni basszus, hanem okosságból!!! A túlélés miatt!

Beusch0209 2015.06.20. 09:37:34

@Montana13: Ugyan nem nekem írtad, de ez most telibe talált! :-)

Montana13 2015.06.20. 11:01:39

@Beusch0209: Mindannyiunknak írtam. :-)

jana-ina 2015.06.20. 12:39:59

@Beusch0209: hát persze hogy élvezte. Ezért csinálja. Mi nem tudjuk elképzelni miért jó, ha a másiknak fájdalmat okozol....ezekben ez fel sem merül.

Emma Paula Keresztanyuja 2015.06.20. 17:34:33

@jana-ina: :-) Haha, én is tudni akartam a nőügyeit... ha nem tudtam volna meg kivel, akarom mondani kikkel kavart, amíg együtt voltunk, talán még mindig azt hinném, h milyen nagyszerű is ő, és sírnám vissza. Nagyon nehéz volt fejben teljesen ujraírni a "nagy szerelmünk" történetét, de nekem így jobban megy a szabadulás.

Emma Paula Keresztanyuja 2015.06.20. 17:46:35

Amúgy Dubarry kérdésére, miszerint kiből lehet áldozat, sztem a válasz az, h ő nyilván előválaszt kisugárzás alapján(én egy olyan országban élek, ahol a nők többsége jóval racionálisabb, és határozottabb, hozzájuk képest én ábrándosnak, és dekoncentráltnak tűnök), és ahogy észrevettem, szívesen választ egy kicsit "alá" a társadalmi helyzetet illetően is. (Én magyar vagyok, és hozzá képest csóró)

Beusch0209 2015.06.20. 17:59:37

@Emma Paula Keresztanyuja: Piszok sz@r érzés megtudni, hányan vannak még a háremben.
És fáj, de könnyebb tisztán látni, lehull a hályog a szemről és meglátjuk, ki is van az álca mögött. És már nem is olyan szép az összkép, mint addig hittük.

jana-ina 2015.06.20. 21:32:45

@Montana13: Talált, süllyedt. Nagyon jól látod a dolgokat. Csak az a baj, hogy ezen változtatni kb. olyan, mintha át tudnád ugorni az árnyékodat. Ilyen vagyok, ezért vagyok olyan (szerethető/nem szerethető) amilyen. A személyiségem része....talán azért nem tudok változtatni magamon, mert tudat alatt nem akarok.

jana-ina 2015.06.20. 21:38:01

@Beusch0209: 7 évig. Én már az első fél óra után tudtam, hogy ez nem lesz oké. Az első nap, amikor találkoztunk, a vacsorán úgy felidegesített a verbal abusive stílusával, hogy összehánytam a fürdőszobát, pedig nekem olyan gyomrom van, hogy én még Egyiptomból is úgy jövök haza, hogy még fosásom sincs.

jana-ina 2015.06.20. 21:46:31

@Emma Paula Keresztanyuja: nekem kb. 4 év után esett le a tantusz, hogy valami itt ködös, mi lenne ha utánanéznék a dolgoknak. Na szépen bemásztam az e-mailjébe....kiderült, hogy az exeivel folyamatosan naponta többször is írogat és nem az időjárásról. Természetesen pakolás, kiköltözés, stb. Plusz azt mondtam neki, hogy az egyik exe küldte el nekem a leveket mert tönkre akarta tenni a kapcsolatunkat. Na ez bejött.

Ha nem tudok a dolgokról, akkor nekem is lelkiismeret-furdalásom lett volna, hogy én vagyok minden jó megrontója. Meg legalább tudja, hogy nem vagyok OLYAN hülye, amilyennek gondolt.

Quid pro quo....persze az ára, hogy szenved az ember az átverés miatt. De legalább tudja, hogy mi van. A tudás nem tesz boldoggá....ez igaz, viszont a másik mondás, hogy a tudás hatalom.

jana-ina 2015.06.20. 21:55:21

@Emma Paula Keresztanyuja: Persze....a testbeszéd en is látszik. De biztos néha próbálkozik olyannal is aki nem hajlamos a mazochizmusra, de azok lepattintják baromi gyorsan, mert azok nem veszik a lapot amit oszt. Így meg neki nem buli. Viszont nem feltétlenül társadalmi helyzet függő a dolog. Én speciell amúgy nagyon önálló vagyok, sikeres (mihez képest) de ezeknek radarjuk van megtalálni a saját bohócukat....és nagy mértékben szexusból indul a függőség.

Montana13 2015.06.20. 22:47:39

@jana-ina: Persze... Nehéz változtatni. Amikor írtam a fentieket, még tök "okos" voltam, most meg éppen esz a fene. Lehet jól látni a dolgokat, de a szívünk attól még megszakad újra és újra. De én nem szeretném megadni azt az örömöt az én exemnek, hogy belepusztuljak a hiányába. Erősítem magam, hogy ha legközelebb felhív, én küldhessem el a p...ba (már többször terveztem ezt, de sohasem sikerült).

Beusch0209 2015.06.21. 12:17:24

@jana-ina: 4 évig ilyen jól titkolta? Az szép! Nekem pár hónap után gyanús volt a dolog, de akkor elhessegettem, hogy biztos én vagyok a hülye, rémeket látok és én rontok el mindent a parázásommal. Aztán rá nem sokkal kicsit utánanéztem, és lőn, bejött a megérzésem.
Akkor kellett volna gyorsan megszabadulni tőle, nem hagyni, hogy hülyére vegyen és kidumálja magát.
Jó kis tanulópénz volt, legközelebb az első ilyennél tipli és nincs hónapokig tartó megalázás, agyalás, szenvedés.

Beusch0209 2015.06.21. 12:20:50

@Montana13: Ne egyen a fene, nincs miért, kiért!
Nagy levegő, elengedni, több volt a rossz mint a jó, ne sajnáld, hogy vége! Kitartás! Napról-napra könnyebb lesz!!!
Főleg ha esélyt sem adsz, hogy megkeressen! Még azt sem érdemli meg, hogy elküldd a francba, úgyis azt hozza ki belőle, hogy Te hisztizel.
Hidd el, jobban zavarja, ha fel sem veszed a telefont, ha nem a "jól megszokott" viselkedésformát mutatod.

Beusch0209 2015.06.21. 12:24:37

@jana-ina: Próbálkoznak mindenkivel. És a nagy számok törvénye alapján találnak balekot, nem is egyet.
Nálam pl ez volt a kihívás, hogy önálló voltam, megálltam a saját lábamon egyedül, nem "megmentőt" kerestem egy társban. Nyilván jó játék volt számára, mennyi idő egy ilyen típusú nőt becserkészni. Nem sajnálta rá az időt, sikerrel járt.

Emma Paula Keresztanyuja 2015.06.21. 12:30:27

@Montana13: A szar óráidban ajánlom melegen a Sam Vaknin videókat a youtubon, meg van ilyen animált kis ember, aki géphangon taglalja a nárcik viselt dolgait. Angolul van sajna. Viszont nagyon jól jön ha ezek ilyenkor emlékeztetnek, h miért is jobb Neked a pasas nélkül.

Montana13 2015.06.21. 17:26:15

@Emma Paula Keresztanyuja:
Köszi! Kár, hogy csak angolul van, bár gagyogok valamicskét, megpróbálom... Ezzel is tanulok. Jól el tudok majd társalogni angolul a nárcizmusról. :-)

Beusch0209 2015.06.22. 21:56:30

@Emma Paula Keresztanyuja: Köszi a linkeket, végignéztem elég sokat belőle és egyre kellett rájönnöm. Fejben ezt mind tudom, nem volt új info. Csak a fej mellett a szívet is át kell programozni törlés üzemmódra, és máris könnyebb az egész.
Egyikük sem érdemli meg, hogy szomorkodjunk miattuk, ilyenkor az jusson az eszünkbe, nekik eszük ágában sincs bánkódni, vígan élik az életüket.
És nekünk is ezt kell tenni. Kiszabadultunk egy ártó, mérgező kapcsolatból, miért kéne ezt sajnálni? Örülni kell neki, még ha az elején lehetetlennek tűnik is!

jana-ina 2015.06.23. 00:04:06

@Beusch0209: Szerintem eljön az idő, amikor úgy gondolunk vissza, hogy te jó ég, mekkora hülye voltam, mekkora gáz az egész ügy.....sőt szerintem még szégyellni is fogjuk az egészet.....és természetesen rá fogunk jönni, hogy mekkora szemétláda volt (még akkor is, ha most próbáljuk/om védeni, hogy csak azért csinálta a szemétségeket mert nem értem rá eleget, stb.).

Hál istennek igaz, hogy az idő mindent(?) begyógyít....csak az a baj, hogy lassan jön és gyorsan megy.

Emma Paula Keresztanyuja 2015.06.23. 00:08:52

Így van, én is tudom ezeket, hála Dubarry-nak, meg annak a finn nárcis könyvnek- ezeket a vidiket akkor hallgatom, ha elgyengülnék,hisz nagyon bele voltam zúgva, vagy ha elöntene a féltékenység. Emlékeztetőül. Ja, amúgy bulizok, pasizok, persze jóval kissebb kaliberben mint ő, mivel ő tele van lével- meg tök paranoia vagyok, mert persze dumálja tele a barátnőim fejét, hódítgatja el őket. (Az egyiket most dobta meg egy melóhellyel -a saját cégénél- pedig a csaj 23 éve nem melózik, csak feleség volt) Szerintem mindent amit mondok, visszamondják neki, néha furán célirányosan kérdeznek... :-( Szal semmi új a nap alatt, csak tipikus nárci szarozás...

Montana13 2015.06.23. 01:19:02

http://www.kapcsolattartas.hu/#!a-nrcisztikus-szemlyisgzavar-a-telje/c1fbc

Beusch0209 2015.06.23. 08:01:22

@jana-ina: Az az idő már mostanában is eljön, hogy azt mondom, mekkora hülye voltam, mennyi időt elvesztegettem rá feleslegesen.
Szégyellni nem fogom magam, nincs miért. AZ én érzéseim őszinték voltak, nem hazudtam, nem csaltam meg, ahogyan ő tette velem és a többiekkel. Az, hogy hittem egy szélhámosnak mert nem ismertem fel, hogy beteg, az nem szégyellnivaló, korábban nem volt ilyen alakkal dolgom. Most megtanultam egy életre, ilyen is van. Sőt, elég sokan vannak. :-/

Már nem védem, nem mentem fel, nem keresek mentségeket, nem okolom magamat. Tisztán látom, mekkora egy számító, gerinctelen szemétláda.
Ezen tényleg csak az idő segít. De napról napra könnyebb lesz! :)

Beusch0209 2015.06.23. 08:07:37

@Montana13: Na, ezt a részét tapasztaltam:

"A nárcisztikus ember olyan szinten képes eme visszájára fordított virtuális világban élni, és abban tartani környezetét is, hogy egy idő után saját hazugságait ő maga is elhiszi."
De egy idő után belekeveredik a hazugságaiba, már ő sem tudja mikor, kinek mit mondott... de tényleg elhiszi a saját hazugságait.

"A nárcisztikus emberek maguk a csábítás nagymesterei, akik a legrafináltabb trükkök sorát alkalmazva kerítik be áldozataikat a társadalom naiv és ártatlan tagjai közül, majd amikor az illetőt már hálójukba fogták, hajlamosak az illetőt könyörtelenül elhajítani, majd új csodálók utáni vadászatba kezdeni."

jana-ina 2015.06.23. 13:17:04

@Beusch0209: Nem jól fejeztem ki....nem szégyellni magunkat (szégyenkezni), hanem szégyelleni az egészet olyan értelemben, hogy nem büszke lenni rá.....magunk előtt.

Viszont azt is meg kell mondani, hogy szerencsésnek is mondhatom magam, hogy megélhettem ekkora érzelmeket, mind pozitív mind negatív vonatkozásban. Mert voltak időszakok amikor 10 centivel a föld felett jártam....és azt hittem én vagyok a legboldogabb nő a világon.

jana-ina 2015.06.23. 13:20:11

@Emma Paula Keresztanyuja: Az én exem ex felesége annyira utálja, hogy az apjától örökölt pár millió eurót, és nem veszi át az örökséget, hogy a volt férje fizesse neki a nevetséges asszonytartást és ezzel is kevesebb pénze legyen. A nő inkább lakik egy kis lakásban, szar kocsival jár.....nem rossz

Emma Paula Keresztanyuja 2015.06.23. 13:35:13

@jana-ina: a helyében átvenném a zsét, és a gatyájából is kiperelném a hapsit! Egy jó ügyvéd tutira találna nála valamit

jana-ina 2015.06.23. 22:16:24

@Montana13: Megint elolvastam és nagyon jót tett megint. Nagyon tetszik amit írtál kedves Montana13.

Montana13 2015.06.23. 22:23:17

Bárcsak "megkímélődtem" volna attól, hogy ilyeneket írhassak! :-)
De ha jót tett neked, annak nagyon örülök!

Vesszen az összes nárcisztikus pöcsfej!

Montana13 2015.06.23. 22:44:18

Csajok! Van egy jó ötletem! Járjunk nárcikkal!!!
Vagy sírjunk utánuk együtt, ha már vége!
Tudjátok miért?

1. Mert sohasem tudhatjuk, mikor vagyunk éppen átverve. Ez vicces!
2. Mert megtanuljuk, mi az alázat és hol a helyünk. Wao!
3. Mert megtudhatjuk, milyen érzés királynőből felmosóronggyá válni. Fasza!
4. Mert a mi pasinknak mindig igaza van/lesz (vagy ha nem, dühroham). Vonzó srác!
5. Mert szeretünk alárendelődni. Elvégre dédanyáink is befogták a csőrüket, és szótlanul tűrtek. Ez olyan nőies!
6. Mert normális nő szegényeket gyorsan lepasszolja, csak mi tudunk kitartani mellettük. Ah!
7. És mert ők olyan jóképűek, sármosak, vagányak... és egyáltalán nem olyanok, mint a férges alma. Uff!

Beusch0209 2015.06.24. 21:51:28

@Montana13: Most, hogy mondod... minden vágyam ez volt eddig is, de elengedtem, elküldtem, már magam sem tudom... én hülye... egy főnyereményt :DDDDD
Pedig milyen jó is volt megalázottnak, egynek lenni a sok nője közül, megcsalt félnek lenni, akinek a szemébe hazudnak, hülyének nézik, kihasználják... áááá!!! :-D

Shella 2015.09.15. 20:38:45

Sziasztok!
Érdeklődve olvasom a hozzászólásaitokat, meg az egész topicot úgy ahogy van.
Elbizonytalanodtam, hogy az én volt párom nárcisztikus-e vagy sem...vagy szimplán csak más pszichológiai betegsége van...
Úgy éreztem magam mellette mint ahogy láttam is az egyik hozzászólásban...királynőből felmosórongy...rajtam töltötte ki a dühét..azt hitte ő a fő jani, és még szerelmes is volt a tükörképébe. Mikor rákérdeztem egy két tényre a múltjából (amit másoktól hallottam szóbeszéd) az nem is úgy volt...Aztán kiderült hogy mégis. Az egész város nőegyedei már átmentek a szitán, köztük volt egy volt menyasszonya, akivel jól kibánt, mert két héttel a lánykérés után eltűnt a képből, mert chat-en talált egy másik hölgyeményt...aztán őt is otthagyta, majd jöttem én. Aztán meggondolta magát, megint a chat-es nővel kavart, és én voltam holyan hülye hogy ezután is szóba álltam vele. Most meg, elegem lett már az önzőségéből, és abból hogy hülyének néz, faképnél hagytam. Aztán megtudtam hogy végig más nőknek írkált. De ez jellemző volt rá. Nyaralás alatt, a chat...idegen nőknek írkálás...stb. Ez már nála verseny szellem. Kb két hete mondtam hogy ebből nem kérek, próbálkozott egy ideig, és kb mint egy infantilis gyerek, (az óvódában van ez kb) máris másik nőbe szerelmes halálosan...egyik napról a másikra. Mára jutottam el arra a szintre, hogy nézek magam elé, és nevetek , hogy lehettem ennyire lökött? :D

Emma Paula Keresztanyuja 2015.09.19. 19:27:24

Sziasztok,
Nem vagyok különösebben oda a Baktay házaspárért(senkiért se) de ebben mondott nekem 1-2 új dolgot, pl; mozaikos emlékezet, meg h egyeseknek hirtelen áll össze a kép.
www.youtube.com/watch?v=Ib0qgkCdSPo&list=PLltUw4b_ID7effdFrn4_zBAGb3Qjoi6Z0

arisztotela 2015.10.25. 00:22:05

@Shella: nem biztos, a nárcisztikus legfontosabb jegye, hogy nagyon magasra tör (grandióz tervei vannak), nem a nőzés.

Felhőtlen68 2016.01.21. 22:50:34

nálunk két hatalmas terv volt, az egyikbe 3 évet ölt, a másikba már az 5.évnél tart, de még hisz benne, hogy egyszer ettől ő lesz az atyaúristen :-)
Ma elolvastam mindent, döbbenetes szembesülni de nagyon-nagyon hasznosak a cikkek, hozzászólások. Meglep, hogy ennyi nárcisztikus férfi van...az ex amúgy ikrek volt...nem fogja abbahagyni hogy rajtam lóg vagy legalábbis provokál, bár mint irtam, én már eléggé semmibe veszem, ezen túlvagyok - 1 éve még képes voltam magyarázkodni, azzal tápláltam rendesen én meg kimerültem. Hasznos volt számomra a verbális önvédelem elolvasása is - összezavarás, kizökkentés - amit pont tegnap alkalmaztam is szinte először (az utóbbi időben inkább nem szóltam semmit). Tegnap megint zúdított, a könyvben leírtaknak megfelelően elsütöttem a szituációhoz abszolút nem illő mondást, amitől elképedt és visszakérdezett hogy tessék, majd megismételtem a mondást. Erre ahelyett hogy tovább dühöngött volna, fogta magát és tök zavartan kiment a szobából (nyilván azon agyalt hogy a mondás hogy kapcsolódott a mondandójához).

tevagyhibás02 2016.03.03. 15:58:34

@Montana13: Sziasztok! Csak szeretném jelezni, részemről életet mentetek a hozzászólásaitokkal. Felelős, vezető beosztásban dolgozom és egy nárci elhiteti velem, hogy embertelen, beszámíthatatlan, kiismerhetetlen, hisztis, türelmetlen, igazgástalan vagyok: csak azért, mert nem kezdem újra vele. Hogyan lehet teljesen leállítani őket? Ezt kérdeztem itt egy szomszédos topicban is. Hihetetlen az a gépiesség és mocskos mód, amivel mindig bejelentkezik és rávesz, hogy válaszoljak. Nem bírom ki, hogy ne védekezzek, ne találkozzunk, utána pedig sokszor elcsábít. Ez borzasztó. Hol a tudatom, miért akarom látni az arcát, mindenét amivel elvarázsolt? Megőrülök tőle és néha magamtól is. Ha nem látom, elvagyok. Ha valahogy rávesz, hogy találkozzunk, akkor végem van.

Montana13 2016.03.03. 17:12:14

@tevagyhibás02: Ó, Istenem, mennyire ismerős gondolatok! Én is felelős, vezető beosztásban dolgozó, értelmes (legalábbis azt hittem, mielőtt az exemet megismertem) nő vagyok, aki nem bírja lerakni az exét. 3 éve próbálom feldolgozni a történteket (elváltam miatta, végül egyedül maradtam), tudom, hogy csak a no contact az egyetlen megoldás, mégis felveszem a telefont, amikor hív. De én már legalább tudom, hogy miért olyan erős a kötődés, rengeteget olvastam a témában.
Engem is hisztisnek nevezett, meg féltékenynek, mert nem toleráltam az exeit, akikkel tartja a kapcsolatot.
Időnként felhív, feltöltődik belőlem, mert pozitív energiákat kap tőlem, aztán valami miatt veszekedést provokál és megsértődik. De egyre kevésbé visel meg, mert sokat tudok már a nárcizmusról. Együttérzek veled!

Montana13 2016.03.03. 18:12:28

@tevagyhibás02: Tudod, mi tart fogva? Az első időszak emléke, a "beetetés" korszaka, amikor még szó szerint királynő voltál mellette. Imádott, nagyon jó volt vele minden, úgy érezted, ez maga a csoda, megtaláltad az Igazit. Állandóan meg kellett csípni magad, hogy tényleg létezik ilyen? (Ez a "túl szép, hogy igaz legyen" fázis) Jó volt mellette társaságban feszíteni, hiszen olyan klassz pasi, büszke voltál magadra, hogy téged választott, pedig bárkit megkaphat.
Kihozta a nőiségedet, amit vele maximálisan ki tudtál élni (lehet, hogy problémád van ezzel). Ez az euforikus élmény tart fogva, ezt látod ma is, pedig már elmúlt, és soha többé nem fog visszatérni. ezt a legnehezebb beemelni.
Ezért nem tudsz szabadulni tőle. Mestere a manipulációnak. De egyet meg kell értened: NEM szeret téged, csak használ, amikor éppen unatkozik, vagy nincs jobb. Üres, hideg lelkének jó szórakozás és némi kihívás is talán, hogy újra hülyét csinálhat belőled. Tényleg csak szórakozik! Fontos, hogy megértsd: NINCS lelke, NINCS szíve.
Benne nem úgy rakódnak le a dolgok, mint benned, ő teljesen másképp éli meg a helyzeteket. Tárgyként tekint rád, aki az ő jólétét szolgálja.

tevagyhibás02 2016.03.04. 10:35:59

@Montana13: tárgyként is és egyébként a jövőjeként is gondol(na) rám, ami ijesztő, hogy még mindog. Mivel egyetlen napot sem éltünk együtt, és elmondtam neki, hogy ez nem amiatt van, mert én Bp-en dolgozom, ő pedig 40 km-re lakik - hanem a viselkedése miatt nem költözöm hozzá! De a mai napig feleségül akar venni, 4 gyereket egészen pontosan, de ezt a megismerkedésünk első hetétől szeretné. Ez is tipikus nárci tulajdonság?

tevagyhibás02 2016.03.04. 10:48:00

Köszönöm, hogy válaszoltál egyébként! Nekem szinte felfoghatatlan, hogy mentem rá erre a csalira, ennyire.

Montana13 2016.03.04. 19:18:20

@tevagyhibás02: Ezeket a "csalikat", hogy feleségül vesz, meg 4 gyerek, talán komolyan gondolja, mindaddig, amíg meg nem kap téged (=elköteleződsz mellette, hozzámész, gyereket szülsz). Most még szabad vagy, önállóan döntesz, nem függsz tőle 100 %-ban, amit ő nagyon nem szeret. Valószínűleg irigy is rád, és be akar téged kebelezni, hogy az övé legyél mindenestől. Az én exem állandóan azt hajtogatta, hogy "veled akarom leélni az életem". Amikor viszont megvan a kontroll feletted, akkor előjön az igazi énje, amely diktálni és dominálni akar, uralkodni feletted, másképpen ő nem tud létezni. És akkor megtapasztalod közelről, milyen az, amikor valakiben hideg űr tátong a lélek helyén. Biztos vagy benne, hogy tényleg nárcisztikus?? Ha tényleg az, akkor légy óvatos vele, mert rámehet az életed, és nem éri meg! Mindened rámegy, és nagyon nehéz a felépülés, sokkal nehezebb, mintha egy normális emberrel szakítanál. A drogfüggőséghez tudnám hasonlítani.
Igen, nekem is felfoghatatlan, hogy milyen hatást tud gyakorolni rám, hogy mennyire jól manipulál, pedig 8 általános a legmagasabb végzettsége, nekem meg 2 diploma.
Tudok ajánlani egy pár jó cikket a témában, majd belinkelek néhányat.

Montana13 2016.03.04. 19:48:55

@tevagyhibás02:
Egy pár jó link! (A nárcizmus a pszichopátia egy formája, ezért küldök pszichopatákról szóló cikkeket is.)

www.coachingtime.hu/egy-narcisztikus-manipulator-karmai-kozott/

A cikk jobb oldalán további klassz írások címei, olvasd el azokat is!
nemvagyegyedul.com/blog/ovakodjatorpetol

asztropresszcikkek.wordpress.com/2015/07/19/1-veszedelmes-viszonyok/

inspira.blog.hu/2014/08/03/az_empata_es_a_narcisztikus_szemelyiseg_talalkozasa

Egyelőre ennyi! :-)

tevagyhibás02 2016.03.05. 07:37:05

Nem tudok eléggé köszönetet mondani!!! Hajnalig olvastam, az összes fellelhető posztot és szinten minden említett viselkedés jellemző célba talált (a pszichopatáról szóló leírások is). Olyan volt, mintha este 10-től hajnalig egy lapáttal ütöttek volna fejbe. Kijózanító!!
Mivel relatíve hamar kimutatta, hogy milyen és mivel én még soha nem találkoztam hasonlóval, interneten nézelődtem, hát ő meg milyen férfi, miért csinálja ezt, hogy kell vele bánni?!
Így aztán hamar eljöttem, néhány apró ígérgetést vártam csak meg, de nem maradtam és mentem vissza, hogy meglássam, tud-e változni. És mindig mondtam neki, nem azért, mert messze lakik, ne tereljen ilyen irányba, hogy nem tudom mit akarok és az csak egy gyors költözés lenne, úgyis kell 4 gyerekszoba, tehát pont jó lenne. És én is ezt akarom, csak menekülök a múltbéli rossz tapasztalataimtól. Ő ezt is tudta.

Ahogy olvastam, folyamatosan váltakozott bennem az az érzés, hogy meneküljek és vissza se nézzek és a kérdések, hogy de biztosan tényleg nem tud változni, tényleg nincs az a szeretet, figyelem, törődés, amivel megmutathatnám neki milyen a kölcsönösségre épülő kapcsolat?

tevagyhibás02 2016.03.05. 18:23:39

@Montana13: Nem tudok eléggé köszönetet mondani!!! Hajnalig olvastam, az összes fellelhető posztot és szinten minden említett viselkedés jellemző célba talált (a pszichopatáról szóló leírások is). Olyan volt, mintha este 10-től hajnalig egy lapáttal ütöttek volna fejbe. Kijózanító!!
Mivel relatíve hamar kimutatta, hogy milyen és mivel én még soha nem találkoztam hasonlóval, interneten nézelődtem, hát ő meg milyen férfi, miért csinálja ezt, hogy kell vele bánni?!
Így aztán hamar eljöttem, néhány apró ígérgetést vártam csak meg, de nem maradtam és mentem vissza, hogy meglássam, tud-e változni. És mindig mondtam neki, nem azért, mert messze lakik, ne tereljen ilyen irányba, hogy nem tudom mit akarok és az csak egy gyors költözés lenne, úgyis kell 4 gyerekszoba, tehát pont jó lenne. És én is ezt akarom, csak menekülök a múltbéli rossz tapasztalataimtól. Ő ezt is tudta.

Ahogy olvastam, folyamatosan váltakozott bennem az az érzés, hogy meneküljek és vissza se nézzek és a kérdések, hogy de biztosan tényleg nem tud változni, tényleg nincs az a szeretet, figyelem, törődés, amivel megmutathatnám neki milyen a kölcsönösségre épülő kapcsolat?

Montana13 2016.03.05. 19:51:11

@tevagyhibás02:
Én fokozatosan ébredtem rá, hogy valami nem oké, de amikor rátaláltam a pszichopatás cikkekre, felállt a szőr a hátamon. Eleinte csak azokat olvasgattam, később bukkantam rá a nárcizmusra, na, akkor meg egyenesen kivert a víz.
Korábban én sem találkoztam ilyen emberrel, tapasztalatlan voltam, pedig akkor már a 40-es éveim végén jártam, de védett közegben éltem. Ő meg maga volt az ÉLET, rengeteg tapasztalattal, hányódással, kalanddal. Többek között azzal fogott meg, hogy azt kommunikálta, már kiélte magát, elég volt, nyugalomra, békére és rám vágyik már csak. Mire oszlani kezdett a köd a szemem elől, már késő volt, szerelmes voltam belé, és megkíséreltem a lehetetlent: normális kapcsolatot kialakítani és fenntartani vele. Próbáltam okulni a cikkekből és próbáltam tudatosan "kezelni" őt, mert nagyon szerettem, azt akartam, hogy boldog és elégedett legyen végre, de a szakemberek nem tévednek, sajnos, minden a forgatókönyv szerint történt: idealizált, leértékelt, elhagyott. Tök mindegy, milyenek vagyunk, hogy viselkedünk velük, a séma akkor is ugyanaz, mint mindenki mással.
Mert nagyon sekélyes a lelke, nem az érzelmei, hanem a szükségletei vezérlik. És ami kell, azonnal kell, mint egy óvodásnak. Nincsenek elvek, nincs őszinteség, nincs becsület, megértés. NINCS! Az a legdurvább, hogy a nárcisztikus esetében tökéletes a szakirodalom, kőbe vésett igazságokat olvashatunk, és NINCS alóla kivétel - már ha tényleg nárcisztikus - de tényleg NINCS. Örülj, hogy nem gabalyodtál bele jobban, hogy nem függsz tőle egzisztenciálisan! Szerencsére, annyira észnél voltam én is, hogy nem szolgáltattam ki magam neki, megtartottam az egzisztenciámat, a barátaimat, a lakásomat, bármennyire is próbált elvonni mindentől. De így is minden fázist átéltem, bár sokat voltunk távol egymástól, mert külföldön dolgozott, most már ott is él. Végtelenül szomorúvá tesz a kudarc, nagyon nehéz a gyógyulás, ha valaha is sikerülni fog egyáltalán.
Kívánom, hogy tudd a helyén kezelni ezt a kapcsolatot! Légy okos! :-)

Montana13 2016.03.05. 20:04:02

@tevagyhibás02:
Én nem akartam elfogadni, hogy tényleg nem tud változni, és hogy nincs az a szeretet, ami hatni tudna rá. Én megpróbálkoztam, azt hittem, majd én megmutatom, hogy ő is csak ember, és jó ember. De nem az! Bár nem tehet róla, hogy nem az. Fajon belüli ragadozó, aki prédákat keres. A te nárcid is!

Kanguli 2016.03.06. 12:14:57

Sziasztok!
Nagyon régóta olvasom a blogot, és a nárcikról szóló írásokat az oldalon elolvasgattam, de nem mélyedtem bele túlzottan a témába - egész mostanáig, amikoris kifogtam egy ilyen alakot :(( Nagyon-nagyon örülök, hogy végigolvastam a kommenteket, mert talán segít kijózanodni, mielőtt még jobban beleesnék a nárcim csapdájába :( A játszmázásokat eddig is hamar felismertem a kapcsolataimban, és kiszúrtam, ha valaki manipulálni akar, és nem hagytam magam. Most viszont úgy érzem, hiába látom világosan, mit művel velem, számomra ijesztő, mennyire kezdek a hatása alá kerülni :(
Igyekszem tudatosítani magamban, hogy egy ilyen ember nem fog változni, és bár nem párkapcsolatot keresek, még szeretőként is menekülni kell előle :(

tevagyhibás02 2016.03.07. 15:40:30

@Montana13: Annyira durva, mintha az én gondolataimat, tapasztalataimat írnád le!!! Teljesen ez zajlik a fejembe, amit leírtál. Hihetetlen. Nálunk hangoztatja, hogy mennyire szerelmes, de szerintem csak a lehetőséget szerette, hogy majdnem lett családja, felesége stb. személyemben. Szerintem ennek az elvesztése fáj neki, mert ezt meg akarta valósítani minél hamarabb (önzőség). Nem az én elvesztésem a kulcs itt, hanem, hogy ő nem tud családapaként, férjként tetszelegeni még egy ideig :( ne tudjátok meg mennyire vágyom rá. Fizikai fájdalmat érzek a hiányától, attól a misztikus, édesen-fájdalmas közegtől, ami körbelengi őt. És lengett engem is vele. Őrület határa, de tényleg. De az is az volt, amikor csak mondtam és mondtam, hogy mennyire fájdalmas a rajtam átlépő, semmibevevő viselkedése és meg sem értette, ha pedig válaszolt, akkor engem hibáztatott. Az is csontig hatoló fájdalom volt és őrületbe kergetett. Hihetetlen, mennyire jó manipulátorok, hogy a szíve és húsba markolóan fájdalmas viselkedésük még hiányozni is tud!!

tevagyhibás02 2016.03.07. 15:48:08

@Kanguli: Még időben vagy, menekülj szerintem! Én a verbális agressziótól ijedtem meg nagyon sokszor, attól, hogy mit várhatok majd attól az embertől, aki egy gyermek szintjén kommunikál, sérteget, sértődik és hisztizik!! Mert még azt is tudott 40+ férfi létére. Csapkodással, elvékonyított hanggal. Már ilyesmikre gondolta, hogy ha véletlenül szülés utáni depresszióra "vetemednék", ami előfordul és hány férfi társa akkor is a párjának, nyugtat, puszil, ölel...hát szerintem kidobott volna az ablakon. CSaládom, barátaim, munkatársaim mindig érik, hogy mit mondok, soha nem szoktam kommunikációs konfliktusba bonyolódni másokkal. Ahogyan többen írtuk itt: felelős munkánk van, határozottak, következetesek tudunk lenni az élet számos területén és egy nárcival teljesen csődöt mondunk, leépülünk. Nem szabad hagyni. Én is még az elválás elején vagyok, de amiatt, mert már fizikai tüneteket kezdtem produkálni attól, ahogyan éreztem magam mellette. Bárcsak lenne olyan "csapat", akikhez csatlakozni lehetne és személyesen is tudnánk beszélgetni! Rengeteg erőt ad írásban is, én ha nem találok ezekre a blogokra, nem túlzás kijelentenem, hogy tényleg beleőrülök. Abba, hogy elveszi a világom, a józan ítélőképességem.

Kanguli 2016.03.27. 10:07:04

@tevagyhibás02: Hát, azt hiszem, tényleg nem olyan könnyű kiszállni egy ilyen kapcsolatból, még ha kezdődő viszony, akkor sem...még soha nem volt olyan faszim, akivel ennyire félresiklott volna a kommunikáció, egyszerűen úgy érzem, játszmázik, manipulál, ha idiótán vagy szemét módon viselkedik, és ezzel belőlem reakciót vált ki ugye, azt is rám vetíti vissza, hogy az én hibám. Az én viselkedésem kezelhetetlen, velem nem lehet problémákat megbeszélni, aztán ő tűnik el válasz nélkül se szó, se beszéd. Amikor elmondom neki, hogy ez nekem így nem jó ezért és ezért, így nincs értelme, erre persze megint nem kapok választ, és mikor rákérdezek, gusztustalan és gonosz a stílusa. Viszont amikor normális, a tenyerén hordoz, becézget, a szex is klappolna, és ezért életemben először eléri nálam valaki, hogy nem vagyok képes kirúgni, és az ő tahóságáért még én kérek bocsánatot :-O Nem panaszkodni akarok, csak leírom a tapasztalataimat, mert nekem ez még nagyon új. Ennyire szeszélyes emberrel még nem volt dolgom, és tudom, hogy hagynom kéne :( Ráadásul, bár ilyet nem szép még leírni sem, de kategóriákkal jobb jó vagyok, mint ő férfi, emberileg is egy hullámhosszon voltunk az elején, de egyáltalán nem becsül meg.

Kanguli 2016.03.27. 10:11:11

Jobb jó = jobb nő :D

A Te nárcid sem egyszerű :( Ahogy írod, én is tökéletesen kézben tartom az életemet, két lábbal állok a földön, és dühös vagyok magamra, mert látom, ez a gyenge alak mit művel velem, mégis képes arra, hogy mozgasson. Mások soha nem értettek félre, egyszerűen és érthetően kommunikálok, ha bajom van, és nem látok változást, mindig jelzem finoman, nem bevágom a durcit.

eclipse7 2016.03.30. 00:05:04

@Kanguli: Mintha csak az én pasimról írtál volna, minden mondat stimmel. Döbbenet!

100x 2016.04.02. 14:42:21

Nem is tudom írhatok e ide, de nekem ez a téma az utóbbi kb fél 1 évben lett fontos, mikor sok sok év furcsasága, fájdalma után rájöttem/illetve ez tény: erős nárcisztikus személyiségem van. Zavarnak szándékosan nem írom, sajna én ebben a bőrben élek, szóval nekem a létezés ezen formája a normális. Már ebből is dől belőlem a nárcizmus, hogy amikor ezt leírom nem szégyellem sőt büszke vagyok rá. Viszont már elismerem ez vagyok, mert sajnos sokakat tettem én is tönkre, én nőként amúgy. Amiért most már foglalkozok a témával az az, hogy sokan nem sejtik illetve "áldozatként" nyilván nem foglalkoznak vele, de a nárcisztikus emberek ha nem is folyamatosan de bizony nagyon szenvednek. Van egy szép bibliai mondat, amit csodálok és "utálok": szeretet nélkül semmi vagy. Időnként ezt élem át: semmi vagyok. Ha van pokol ez az. Olyankor üvöltök a lelkem sivárságától, hidegségétől, hogy miért is nincs ott semmi. Ki tölt meg végre valami széppel, meleggel? És sajnos, senki nem képes rá. Ezt hogy nincs senki a világon aki megtölthetné a lelkem ezzel a pihepuha, ragacsos, szirupos, giccses de annyira vágyott szeretettel, sajnos ezt nagyon nehéz elfogadni. Sok évem ment el rá, de ez van. Azért keressük sajnos az olyan érzelmes, kedves, szépségre, izgalomra, felemelő dolgokra vágyakozó embereket azt hiszem mint amilyen az itt megszólaló emberek zöme. De sajnos megbecsülni, viszonozni ezt én se tudtam, most sem tudom. Azt gondolom, ha van vigasz az annyi nektek, önöknek, hogy feltehetően értékesek vagytok, tudtok adni sokat. Legalábbis az én partnereim mind nagyon értékesek voltak. Amúgy lehet velünk is "bánni", férjemmel ezt most tanuljuk, sok sok év boldogtalansága után most kimondjuk és elismerjük ami van és próbálkozunk. Nekem is szükségem van rá ő pedig nagyon szeret és kellek neki, van használati utasítás a nárcikhoz, ha valaki mégis úgy dönt valamiért kell ez neki. De sajnos olyat tényleg ne várjanak a fent említett párjaiktól/exektől amire nem képesek. És próbáljanak nekik is megbocsátani és maguknak is, ez utóbbi nekik is fontos amúgy. Magukon meg csak segítenek a továbblépésen ha nem hibáztatják magukat. Passz mit írhatnék még, de köszönöm ha nem zavarnak el. És ha másik oldalról tudok segíteni megpróbálom, ...de természetesen csak magam miatt:) (elnézést de változni akarok és ezért folyamatosan korrigálom magam amikor manipulálni akarok és olyankor inkább őszintén leírom ténylegesen mit érzek.)

Montana13 2016.04.02. 20:39:04

@100x:
Azt gondolom, te nem vagy "igazi" nárcisztikus ragadozó! Felismertél magadban nárcisztikus vonásokat, amelyek mindannyiunkban vannak eltérő mértékben. Lehet, hogy benned több van, de ha változni szeretnél, ahogyan írtad, akkor nem olyan reménytelen a helyzet. Az üresség érzése, a szeretetképtelenség fakadhat gyermekkori hiányokból, sérülésekből, sőt abból is, hogy valamelyik szülőd volt nárcisztikus. Bizonyára tudod, hogy senki nem tud téged széppel, jóval, érzelemmel megtölteni, ha te magad nem teszed a befogadásra képessé magad! Ez iszonyat nehéz dolog, szakember kell hozzá, Önmagaddal kell tehát foglalkoznod, megvizsgálni, honnan jön az, hogy nem szereted és nem tudod elfogadni önmagad. Én még olyan vérbeli nárcisztikust nem láttam, aki ilyen fajta tükörbe nézésre képes, mint most te itt. A nárcisztikus személyiségzavaros fontos ismérve, hogy nem képes önreflexióra, a változás igénye pedig fel sem merül benne. Nincs olyasfajta belső énje, akivel beszélgetni tudna.
Klassz, hogy felismertél magadban dolgokat! Menj utána, miért nem vagy képes mélyen szeretni, derítsd ki! (Persze a nárcisztikus sem tud szeretni, de ez számára nem okoz különösebb lelki problémát). Csak akkor könyveld el magad nárcisztikusnak, ha ezt szakember mondja ki! Sikert kívánok az önismeret útján!

m!ndstorm 2017.03.21. 21:33:08

szintén zenész.

"Igazából nem tudom. Két megközelítés van: "
Adnék egy haramdikat.

Az "áldozat", - akit mostantól hívjunk kodependensnek - és a "narci" problémája egy tőről fakad. Újabban CPTSD-nek hívják ezt a dolgot.

narciszgyerekei.wordpress.com/2014/11/04/komplex-poszttraumas-stressz-szindroma-c-ptsd/

A kodependenciát egyesek "inverz narcizmusnak" is hívják:

www.youtube.com/watch?v=DPxrWnnG7HI

budai sellő 2017.05.24. 15:53:09

@100x: Én is azt érzem, hogy Te nem vagy nárcisztikus ragadozó. Azoknak o megbánásuk sincs, nem akarnak a házastársukkal vagy a tartós partnerükkel szép kapcsolatban élni. Felfalnak,a köpetet ürítik, mint egy bagoly és továbblépnek.
Örülj, hogy nem vagy nárci!

budai sellő 2017.05.24. 16:19:54

@Oceaneye: Nagyon megértem a helyzetedet. Én egy kimagaslóan sikeres kedves, kellemes emberrel voltam együtt, hosszú-hosszú évekig. Az első 3-4 évben azt hittem, én vagyok a legszerencsésebb nő a világon.
A számomra az óvatosság volt, hogy előtte már volt két olyan komoly kapcsolatom, amiből megtanultam,hogy az önálló lakás, jövedelem és a saját barátok a legfontosabbak.
KÖvetkezetesen tarom a no contact szabályt. De majd meghalok bele, a heti egy pszichoterápia mellett is szenvedek.
Az a szerencse, hogy úgy lett vége, talált helyettem valaki mást, aki eleinte csak egy mellék nő volt, de felküzdötte velem szemben magát fő és kirakat nővé.
NAgyon tetű módon viselkedett a nárci és és a nőci is, ami a szakításhoz vezetett.
A nagyon sikeres, kedves nárcival az a gond, hogy a környezete imádja, a barátaim nem is értenek. Az a drága ember, aki olyan kedves, okos, sikeres, bla-bla-bla.
Közben hazudik mindenkinek, 6-8 arca és énje van, amit senki sem ismerhet teljesen. Nők hada, akiket évekig párhuzamosan kefél. A végjátékban tudtam meg, hogy mindig párhozamosan több nője van.
A mostani elsődleges nője szegény azt hiszi, hogy megütötte a főnyereményt és kiharcolta élete státuszát, élete férfiját és boldogságát.
Jó lenne egy varázstabletta, amit beveszünk és elfelejtjük a nárcit!

Emma Paula Keresztanyuja 2017.07.16. 14:35:27

@budai sellő: Kedves sellő, kérdezhetek valamit? 3-4 évig tényleg jó fej bírt maradni a nárcid? Nem volt olyan, h mondjuk mesélt valamit, de a végén ugy érezted h az egész sztori sántít? Nem volt olyan h hazugságokon kaptad rajta? hogy téged okolt olyanokért amiket ő követett el/miatta történt meg? Nem tett egyszer egyszer dehonesztáló megjegyzést rád, vagy teljesen másképp emlékezett vmire, amit te is átéltél, vagy nem volt olyan h vmit megigért, és nem tartotta be, stb.? Az első 3-4 évről beszélek. Köszi a választ

Pekarna 2017.11.15. 20:56:37

Nagyon örülök, hogy ennyi mindent találok ebben a témában. Tudom, hogy nem mai a blog, de sajnos nekem most lett aktuális. 18 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a NAGY Ővel, de akkor ő már nős volt és én is férjnél voltam. Kijátszotta, hogy én váljak el előbb, amit én hülye el is indítottam. Amint be lett adva a válóper, ő azonnal sarkon fordult, megbízhatatlannak titulált és visszament a családjához. Az elkövetkező 16 évben többször is felbukkant az életemben egy egy röpke együttlét erejéig. Telefonon sokat beszélgettünk, mindig nagyon segítőkésznek és érdeklődőnek bizonyult. Majdnem 3 évvel ezelőtt nagyon elkezdett nyomulni. Az én házasságom is romokban volt és elmondása szerint az övé is. Én azt gondoltam végre egymáséi lehetünk!... Nagyon jól felépítette a családja elköltöztetését, de szerintem a felesége akkor már résen volt és lebuktatta. A költözés megtörtént, de nem úgy, ahogy azt ő eltervezte. Többet kellett adnia és a gyerekei is elfordultak tőle. Én is szakítottam a férjemmel, ő is elköltözött tőlem. Végre egymáséi lehettünk!!!!!! Az első együtt töltött nyaralás fantasztikusan sikerült, pedig akkor még nem volt publikus a kapcsolat. Teltek a hónapok, ideköltözött szép lassan hozzám. A költözés utáni hetekben egyszer csak megváltozott. A Szentestét nem velem töltötte, pedig én lepasszoltam a gyerekeim, hogy vele lehessek, de egész nap nem láttam. Az anyjánál volt meg a gyerekeit látogatta meg. Sütöttem, főztem egész nap, vártam haza. Mikor megérkezett közölte, hogy már máshol nagyon bevacsorázott, nem kér semmit. Jött az ajándékozás. Vettem neki egy arany ékszert több százezer forintért. Ránézett és közölte, hogy ennek az ötletelésével nem foglalkoztam sokat, ilyen fantáziátlan ajándékot még soha nem kapott. Bezzeg a gyerekei vettek neki egy könyvet, ( ami azóta is itt van nálam bontatlanul) ők tudják, mire van szüksége. Nagyon megbántott, de szégyelltem magam, hogy hogy lehettem ennyire figyelmetlen. Pár nap múlva elmentünk egy márkás ruhaboltba. Vettem neki kiengesztelésképp egy 80 ezres dzsekit amivel végre örömet okozhattam. Úr Isten mekkora barom voltam! Aztán jöttek a következő pofonok: Szar a házam, ő itt nem tud élni. Mikor feldobtam, hogy éljünk nála, ezt meg se hallotta. Szar az ágyam, ő ebben nem tud aludni, de persze az ágycserébe nem száll bele. Poros környezetben élek, mindig bedugul nálam az orra, adjam el a házam és vegyünk együtt másikat. Persze még a neten való nézelődésig se jutott el soha. A feleségével egy munkahelyen dolgoztak és szerette éreztetni velem, hogy a felesége még mindig mennyire odavan érte. Nagyon fájt minden reggel elengedni dolgozni. Kértem, hogy keressen másik munkahelyet, vagy csináljon saját céget, mert már régen ezt szeretne. Na 1 év rábeszélés után ( szerintem kilógott már egyébként is lába), felmondott. Többé nincs képben az asszony, végre boldog lehetek!... Ja. 1 hónapig se tartott. Elköltözött. Azt is a fejemhez vágta többek között, hogy kiszámolta, hogy azzal hogy felmondott, mennyi pénztől esett el miattam. Meg egyébként is mennyi pénzbe kerül neki lekocsikázni naponta 30 km-t hozzám. Mondtam, hogy céges kocsival jársz és céges kúton tankolsz, céges kártyával. Én ezt rosszul gondolom, ez havonta akkor is 50 ezer Ft minimum. Mondom lehet, de nem te fizeted, hanem a főnököd. Na, nem tudtam meggyőzni. Szerinte ez az ő költsége volt. Újra jött a Karácsony. Én totál magam alatt. A barátaim orvoshoz akartak vinni, mert 1 hét alatt 7 kg-t fogytam pedig egyébként se vagyok kövér. Ez az elköltözés egyébként már a sokadik volt abban az évben. Legtöbbször úgy ment el, mikor nem voltam otthon. Kilopta magát a házamból, hazaérkezve csak a hűlt helyét találtam. Hívtam volna, üzentem, de semmi válasz sehol. Majd egyszer csak, mikor úgy adta kedve, jelentkezett és mindig úgy csűrte-csavarta a dolgokat, hogy én könyörögjem vissza. Ilyenkor mindig vissza kegyeskedett jönni és én megpróbáltam még többet adni és még jobb lenni. Az ágyban sem nyújtott túl nagy teljesítményt. Rám fogta ezt is. 2 gyereket szültem, tág vagyok neki. Elmentem miatta 3 nőgyógyászhoz, mind a három azt kérdezte mi a bajom, 2 gyerekszülés után nem látnak semmi nagy bajt. Na rábeszélésemre a 3. doki megcsinálta a nem olcsó lézeres hüvelyszűkítést. Azt hittem most már nem lehet baj és stimulálom eléggé. Hát gyorsan rájöttem, hogy nem ez volt itt a baj.:-) !!! Csak könnyebb volt ezt is rám kenni. Az elkövetkező évben szinte havonta elköltözött. Hol 2 napra, hol 2 hétre, hol 2 hónapra. Mindig az volt az egyik mondóka, hogy a gyerekei nélkül nem tud élni. Empatikus ember vagyok, sajnáltam, hogy így viselkednek a gyerekei, gyakran szidtam is sajnos őket. Pedig szegények csak menekülnek tőle. Ők 16 évet éltek vele! Szóval most megint elment és nem érti miért nem sírok már utána és miért nem könyörgöm vissza. Próbál manipulálni, de már nem tud. Hiányzik. Nagyon nehéz túlélni a mindennapokat, de rátaláltam a "nárcisztikus" írásokra a neten és Hála az égnek rájöttem, hogy nem én vagyok a rossz, és kevés.

Evim 2017.11.22. 11:33:15

@Pekarna: Döbbenetes! Ugyanezek a viselkedésminták!Kb. 2 hete szembesültem,ezzel a ténnyel,hogy valójában kivel is van dolgom??
Szerencsére mi nem éltünk együtt! De én is rengeteget mindent sérelmeztem: csak akkor telefonált,ha ő akart,mert rengeteg a munkája. Csak akkor találkoztunk,amikor neki volt rám szüksége. Időnként észrevettem a tekintetén,mintha megvetne. (szerintem jól láttam) ,Csak néhány éjszakát voltam vele, egész éjszaka szólt a tévé,égett a lámpa. Minimális alvással megvolt,hajnal 2-3 körül már dolgozott a számítógépén. Mindent elfogadott tőlem,amit gondoskodásképpen adtam neki. A köszönöm,bocsánat,szeretlek szavak hiányoztak a szótárából. Gyakorta eltűnt pár napra,hétre,utána mintha mi sem történt volna, ugyanúgy a kontrollja alá vont. Szavakkal kedveskedett,ha szüksége volt valamire. Autóm,bankkártyám,pénzkölcsön. Mai napig tartozik egy nem túl nagy összeggel,de mivel már én is egyedül élek és éppen válófélben,nem bánnám,ha visszaadná. Csak ígérgeti. Válni nem miatta válok,de jelentősen hozzájárult azért ehhez a folyamathoz,bár tudom,soha nem tudnék egy fedél alatt élni vele.
A férjem némileg hasonló jellemű, erőszakos és irányító,időnként nagyon agresszív módon viselkedett Előfordult fizikai bántalmazás is,főleg alkoholos állapotában.
Azt hiszem,most mindkettőnek vége lesz, és inkább legyek egyedül.de lelki terror nélkül.
A nárcisz barátom talált egy fiatalabb,csinosabb barátnőt. Nem jelentette be,én kérdeztem rá,amikor már közel 2 hétig nem találkoztunk és csak röviden,ritkán hívott fel telefonon.
természetesen még neki állt feljebb,hogy miért írogatok neki, nem is biztos,hogy igaz,amiket állítok!!! Azt hittem,az agyam eldobom: "nem is biztos" !!! És hogy zizi vagyok. Majd kereslek. Így tette le a telefont. Utána már nem vettem fel.
Tényleg nagyon jó,hogy ezt a remek jellemzést megtaláltam, legalább ad egy kis könnyebbséget a trauma feldolgozásában,mert ez bizony meglehetősen nagy trauma mindenkinek,aki ilyen ember kelepcéjébe keveredik.
Életeken átgázoló,lelkiismeretlen gazemberek!!!
Remélem magányos gyötrődésben fogja tölteni az időskorát.
Fel a fejjel, továbblépni!!

Pekarna 2018.02.15. 17:07:16

@Evim: szia. Történt veletek azóta valami? Velünk igen. Az írásom után pár nappal visszasírta magát és én hülye visszafogadtam. December 15-én megint elköltözött, na akkor már nem sírtam vissza. December 21-én elkezdett megint írogatni h mennyire szeret és bocsássak meg, tényleg én kellek neki, erre most rájött, nem a gyerekei. 2 napig álltam a sarat, de eljött személyesen is, mert maradt itt pár ruhája. Azt mondta miattam dobta ki a családját, fának megy ha kiteszem Karácsonykor. Én barom nem tettem ki. Együtt voltunk most hétfőig. Bennem nagyon sok kérdés felgyülemlett ezalatt az idő alatt, nem bírtam tovább múlt Pénteken nekiszegeztem. Persze semmire se tudott válaszolni és bár nem veszekedtünk úgy érezte el kell menekülnie megint.Na nem voltam rest írtam a nagyobbik lányának meg a feleségének. A lánya válaszolt. Azt hittem menten meghalok mikor kiderült h kettős életet él. Azzal hülyíti őket h azért van velem mert zsarolom valamivel, neki se volt tiszta h mivel, de hogy anyagi szálak fűzik hozzám és amíg ezeket le nem zárja, addig kénytelen ebben a pokolban élni velem. Számolja vissza a napokat és tartsanak ki, mert nem soká újra együtt lesznek és szép lesz minden mint rég. Persze nárcimat szembesítettem vele h tudok mindent, de ő tagadja. A felesége és a kisebbik lánya hisz neki, a nagyobb nem. Most családot egyesítenek. Költözik vissza a család a közös házba. Persze sem a vagyonmegosztás, sem az általa előadott storyk sem voltak igazak. 3 éve várják h mikor zárja már le velem a dolgait és szabadul meg tőlem. Komolyan hihetetlen számomra, hogy van aki ezt a mesét a mai világban elhiszi és nem jár utána. Ezek szerint van. A feleség szerint én egy pszichopata vagyok akitől végre megszabadultak és boldogan élhetnek! HÁT HAJRÁ!